Menü

Karácsonyi szimbólumok

Az életünk, lelkünk, lakásunk decemberben ünnepi díszben várja a karácsonyt. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk, a munkahelyünk és a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont is karácsonyi pompával ragyog. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok, díszek, dekorációk milyen jelentéssel bírnak?

A karácsony legjellegzetesebb szimbóluma a karácsonyfa, amelyet először Németország területén díszítettek fel karácsonykor a 16. században. Az örökzöld fenyőfa zöld színével az örök életet és az új életet jelképezi. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította1824-ben. A magyar hagyomány szerint a fenyőfát december 24-én díszítik fel és vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

A karácsonyfa Jézus születésével, az életnapot mintázza. Az ágak spirális elrendezése az életspirált jelenti.

Hagyományos szimbólumok a karácsonyfa díszei. Régen alma, dió, mézeskalács volt a jellemző, a 19. század végén pedig már a csillogó díszek jöttek divatba.

A csúcsdísz a betlehemi csillagot jelképezi, talán ezt sem tudják sokan. Többnyire csillag formájú, a jó hír hordozója. Ez az a csillag, ami hírül hozta a keleti bölcseknek, hogy hol születik meg a Megváltó. A csillagszóró a betlehemi csillag kicsinyített utánzata.

A gömbdíszek szinte elengedhetetlen kellékei az ünnepnek, a jelentésüket már kevesebben tudják. A bolygók, égitestek és a csillagok, amik az univerzum végtelenségét, törvényeit jelképezik. A gömbök a paradicsomi fa almáját, a színes girlandok, szalagok pedig a paradicsomi fára tekeredő kígyót szimbolizálják. A gömbök törékenysége az élet változásaira, mulandóságára figyelmeztet.

Manapság már gyönyörű, trendi és nagyon divatos adventi koszorúk kaphatóak, vagy készíthetőek, melyeken a 4 gyertya az adventi időszak várakozásának négy hetét jelképezik. A kereszténység az adventi koszorú formáját Isten örökkévaló szeretetéhez hasonlítja.

A négy gyertya ezenfelül négy fogalmat jelképez: a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet. A katolikusoknál a gyertyák színei: három lila, egy pedig rózsaszín, melyet advent harmadik vasárnapján gyújtanak meg.

Az angyalkák is szimbolizálják az ünnepet, jelentésük szerint feladatuk átadni a karácsony üzenetét, felkészíteni a belső karácsonyra. Jöttüket a csengettyűk, harangocskák jelzik.

Az angyalhaj a megfoghatatlan szimbóluma. Az angyalhaj finomsága és fátyolszerű átlátszósága azt a misztikus hangulatot erősíti, ami karácsony misztériumát körbe lengi. A jászol szalmájának – a kis Jézus derékaljának – analógiája. Sokan ezért angyalhaj helyett szalmát hintenek a fára.

Sokan gyújtunk gyertyát ilyenkor, melyek a fényt szimbolizálják. A keresztény szimbolikában Krisztus jelképe.

A karácsonyi színek is jelentéssel bírnak, az arany a nap színe, az ezüst a holdé, a piros a termékenységet szimbolizálja, a fehér a tisztaság, az ártatlanság színe, míg a zöld a reményt és az életet jelképezi.

Az apró figurák, mézeskalács díszek kicsiny játékszerek különböző anyagokból a gyermekkor csodáját, az önfeledt örömet, játékosságot tanítják nekünk.

A karácsonyi ünnepkör egy egészen meghitt időszak mindenki életében, misztikus és varázslatos, ám ahhoz, hogy igazán átélhessük, megérthessük, érdemes tisztában lenni az ünnep eredetével, mondanivalójával, szimbólumainak jelentésével, történetével.

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.