Menü

Karácsonyi szimbólumok

Az életünk, lelkünk, lakásunk decemberben ünnepi díszben várja a karácsonyt. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk, a munkahelyünk és a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont is karácsonyi pompával ragyog. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok, díszek, dekorációk milyen jelentéssel bírnak?

A karácsony legjellegzetesebb szimbóluma a karácsonyfa, amelyet először Németország területén díszítettek fel karácsonykor a 16. században. Az örökzöld fenyőfa zöld színével az örök életet és az új életet jelképezi. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította1824-ben. A magyar hagyomány szerint a fenyőfát december 24-én díszítik fel és vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

A karácsonyfa Jézus születésével, az életnapot mintázza. Az ágak spirális elrendezése az életspirált jelenti.

Hagyományos szimbólumok a karácsonyfa díszei. Régen alma, dió, mézeskalács volt a jellemző, a 19. század végén pedig már a csillogó díszek jöttek divatba.

A csúcsdísz a betlehemi csillagot jelképezi, talán ezt sem tudják sokan. Többnyire csillag formájú, a jó hír hordozója. Ez az a csillag, ami hírül hozta a keleti bölcseknek, hogy hol születik meg a Megváltó. A csillagszóró a betlehemi csillag kicsinyített utánzata.

A gömbdíszek szinte elengedhetetlen kellékei az ünnepnek, a jelentésüket már kevesebben tudják. A bolygók, égitestek és a csillagok, amik az univerzum végtelenségét, törvényeit jelképezik. A gömbök a paradicsomi fa almáját, a színes girlandok, szalagok pedig a paradicsomi fára tekeredő kígyót szimbolizálják. A gömbök törékenysége az élet változásaira, mulandóságára figyelmeztet.

Manapság már gyönyörű, trendi és nagyon divatos adventi koszorúk kaphatóak, vagy készíthetőek, melyeken a 4 gyertya az adventi időszak várakozásának négy hetét jelképezik. A kereszténység az adventi koszorú formáját Isten örökkévaló szeretetéhez hasonlítja.

A négy gyertya ezenfelül négy fogalmat jelképez: a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet. A katolikusoknál a gyertyák színei: három lila, egy pedig rózsaszín, melyet advent harmadik vasárnapján gyújtanak meg.

Az angyalkák is szimbolizálják az ünnepet, jelentésük szerint feladatuk átadni a karácsony üzenetét, felkészíteni a belső karácsonyra. Jöttüket a csengettyűk, harangocskák jelzik.

Az angyalhaj a megfoghatatlan szimbóluma. Az angyalhaj finomsága és fátyolszerű átlátszósága azt a misztikus hangulatot erősíti, ami karácsony misztériumát körbe lengi. A jászol szalmájának – a kis Jézus derékaljának – analógiája. Sokan ezért angyalhaj helyett szalmát hintenek a fára.

Sokan gyújtunk gyertyát ilyenkor, melyek a fényt szimbolizálják. A keresztény szimbolikában Krisztus jelképe.

A karácsonyi színek is jelentéssel bírnak, az arany a nap színe, az ezüst a holdé, a piros a termékenységet szimbolizálja, a fehér a tisztaság, az ártatlanság színe, míg a zöld a reményt és az életet jelképezi.

Az apró figurák, mézeskalács díszek kicsiny játékszerek különböző anyagokból a gyermekkor csodáját, az önfeledt örömet, játékosságot tanítják nekünk.

A karácsonyi ünnepkör egy egészen meghitt időszak mindenki életében, misztikus és varázslatos, ám ahhoz, hogy igazán átélhessük, megérthessük, érdemes tisztában lenni az ünnep eredetével, mondanivalójával, szimbólumainak jelentésével, történetével.

A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?

A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.

Őszi gyógynövények, ezeket keresd

Az ősz nem csak a levelek hullásáról és a csodás színekről szól, hanem ilyenkor gyógynövényeket is gyűjthetünk, amik igen hasznosak lesznek télen és tavasszal.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.