Karácsonyi szimbólumok
- Dátum: 2024.12.04., 05:55
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- adventi koszorú, alma, angyal, betlehemi, csengettyű, csúcsdísz, dísz, eredet., fenyő, girland, gömb, gyertya, hagyomány, harang, jelentés, karácsony, karácsonyfa, keresztény, kígyó, meghitt, mondanivaló, örökzöld, szimbólum, színek, ünnepi, ünnepkör
Az életünk, lelkünk, lakásunk decemberben ünnepi díszben várja a karácsonyt. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk, a munkahelyünk és a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont is karácsonyi pompával ragyog. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok, díszek, dekorációk milyen jelentéssel bírnak?
A karácsony legjellegzetesebb szimbóluma a karácsonyfa, amelyet először Németország területén díszítettek fel karácsonykor a 16. században. Az örökzöld fenyőfa zöld színével az örök életet és az új életet jelképezi. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította1824-ben. A magyar hagyomány szerint a fenyőfát december 24-én díszítik fel és vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

A karácsonyfa Jézus születésével, az életnapot mintázza. Az ágak spirális elrendezése az életspirált jelenti.
Hagyományos szimbólumok a karácsonyfa díszei. Régen alma, dió, mézeskalács volt a jellemző, a 19. század végén pedig már a csillogó díszek jöttek divatba.
A csúcsdísz a betlehemi csillagot jelképezi, talán ezt sem tudják sokan. Többnyire csillag formájú, a jó hír hordozója. Ez az a csillag, ami hírül hozta a keleti bölcseknek, hogy hol születik meg a Megváltó. A csillagszóró a betlehemi csillag kicsinyített utánzata.
A gömbdíszek szinte elengedhetetlen kellékei az ünnepnek, a jelentésüket már kevesebben tudják. A bolygók, égitestek és a csillagok, amik az univerzum végtelenségét, törvényeit jelképezik. A gömbök a paradicsomi fa almáját, a színes girlandok, szalagok pedig a paradicsomi fára tekeredő kígyót szimbolizálják. A gömbök törékenysége az élet változásaira, mulandóságára figyelmeztet.

Manapság már gyönyörű, trendi és nagyon divatos adventi koszorúk kaphatóak, vagy készíthetőek, melyeken a 4 gyertya az adventi időszak várakozásának négy hetét jelképezik. A kereszténység az adventi koszorú formáját Isten örökkévaló szeretetéhez hasonlítja.
A négy gyertya ezenfelül négy fogalmat jelképez: a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet. A katolikusoknál a gyertyák színei: három lila, egy pedig rózsaszín, melyet advent harmadik vasárnapján gyújtanak meg.
Az angyalkák is szimbolizálják az ünnepet, jelentésük szerint feladatuk átadni a karácsony üzenetét, felkészíteni a belső karácsonyra. Jöttüket a csengettyűk, harangocskák jelzik.
Az angyalhaj a megfoghatatlan szimbóluma. Az angyalhaj finomsága és fátyolszerű átlátszósága azt a misztikus hangulatot erősíti, ami karácsony misztériumát körbe lengi. A jászol szalmájának – a kis Jézus derékaljának – analógiája. Sokan ezért angyalhaj helyett szalmát hintenek a fára.

Sokan gyújtunk gyertyát ilyenkor, melyek a fényt szimbolizálják. A keresztény szimbolikában Krisztus jelképe.
A karácsonyi színek is jelentéssel bírnak, az arany a nap színe, az ezüst a holdé, a piros a termékenységet szimbolizálja, a fehér a tisztaság, az ártatlanság színe, míg a zöld a reményt és az életet jelképezi.
Az apró figurák, mézeskalács díszek kicsiny játékszerek különböző anyagokból a gyermekkor csodáját, az önfeledt örömet, játékosságot tanítják nekünk.
A karácsonyi ünnepkör egy egészen meghitt időszak mindenki életében, misztikus és varázslatos, ám ahhoz, hogy igazán átélhessük, megérthessük, érdemes tisztában lenni az ünnep eredetével, mondanivalójával, szimbólumainak jelentésével, történetével.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Novemberi kertészkedés – ezek a zöldségek télen is jól érzik magukat
A hidegebb hónapok beköszöntével sem kell felhagyni a kertészkedéssel. Több zöldségféle a hűvös időben is szépen fejlődik, és jókor elvetve már kora tavasszal friss termést ad.