Újévi hagyományok itthon és a világban

Mindannyian jól ismerjük az itthoni szilveszteri szokásokat: az ünnepi ételeket, a „tiltólistás” ételeket és szokásokat, anyukám lencselevesét, amit minden évben akaratom ellenére illően megeszek, a szerencsehozó malacot, a koccintásokat.

Talán kevesebben tudják, hogy a szilveszter dátuma nem olyan régóta lefixált dátum, kezdetben mozgó ünnep volt, az újévet pedig az eltérő nemzetek eltérő módon ünneplik. Nézzük, hogyan is hoznak szerencsét a világ különböző szokásai!

Spanyolországban 12 szem szőlőt kell megenni még az óévben, éjfél előtt harangszóra. A 12 szem szőlő a szerencsét jelképezi az újév elkövetkeztére. Nagyobb városokban pedig az emberek együtt vonulnak az utcákra és főterekre és együtt eszik meg a szőlőszemeket.

Kolumbiában is hagyomány a 12 szem szőlő elfogyasztása.

Dániában kicsit viccesebb a szokásrend A dánok a rossz szomszédok és a rossz lelkek ellen védekeznek a következő esztendőben. Régi tányérokat és porcelánokat dobálnak azon családok házaira, akik fenyegető lelkekkel vannak körülvéve. Akik pedig nem szeretne random házakra tányérokat dobálni, azok csak székekről ugrálnak éjfélkor.

Skóciában a „Hogmanay”, avagy szilveszter hagyománya szerint amelyik vendég az újévben először áthalad a ház küszöbén, annak ajándékot kell hoznia. Ha ez az illető egy magas, sötét hajú férfi, az szerencsét hoz, ha azonban kopasz, az bajt jelent. A skót újév ünnepe 3 napig tart: december 31-től január 2-ig, a vendégek pedig whisky-t és shortbread nevű teasüteményt visznek a családnak.

A görögök hagymát akasztanak a bejárati ajtajukra. A hagyma az újév újjászületését jelképezi. A családok ilyenkor kiviszik a gyerekeket, felemelik őket és a fejükkel meg kell érinteni a szerencsehozó hagymát. Az ajtóra akasztott fokhagymának náluk tehát semmi köze a vámpírokhoz. A görögök inkább azt hiszik, hogy a fokhagyma az újjászületés szimbóluma, ezért akasztanak a bejárati ajtókra fokhagymafüzéreket.

Oroszországban az elmúlt körülbelül 25 évben hagyománynak számít, hogy újévkor bátor búvárok lyukat fúrnak és bemerészkednek a befagyott Bajkál-tóba, hogy az aljára egy fenyőfát ültessenek. Bár a hőmérséklet általában ilyenkor jóval fagypont alatt van, az emberek a világ minden tájáról ideutaznak, hogy részt vegyenek ezen a furcsa fagyos újévi ünnepen.

Csehországban almát darabolnak! A csehek előszeretettel jósolják meg jövőbeli sorsukat egy alma segítségével. Az újév kezdete előtti éjszakán a gyümölcsöt kettévágják, és állítólag az alma magjának formája határozza meg mindenki sorsát a szilveszteri buliban. Ha az alma magja csillaghoz hasonlít, akkor hamarosan mindenki boldogan és egészségben találkozik újra – de ha úgy néz ki, mint egy kereszt, akkor az azt jelenti, hogy valaki újévkor megbetegszik.

Törökországban jó szerencsének tartják, ha újévkor sót szórnak a küszöbre. Mint sok más szilveszteri hagyomány szerte a világon, ez is a békét és a jólétet támogatja meg az új évben.

Németországban az újév az ólomöntés néven ismert meglehetősen egyedi tevékenység köré épül. A gyertya lángjait használva mindenki megolvaszt egy kis darab ólmot vagy ónt, amit aztán egy hidegvizes edénybe öntenek. Állítólag az ólom vagy ón formája felfedi az ember sorsát a következő évre.

Japánban az emberek egy meleg tál sóba tésztával kezdik az új évet. A hagyomány a Kamakura-korszakra nyúlik vissza, és egy buddhista templomhoz kötődik, ahol tésztát osztottak ki a szegényeknek.

A lista végéről pedig nem hiányozhat a világszerte elterjedt újévi csobbanás a jeges vizekben. A Balatonban és a Tisza-tóban is több százan mártóztak meg újévkor a megtisztulás jegyében. Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!