Hagyjuk unatkozni a gyereket, unokát!
- Dátum: 2025.02.02., 09:12
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- erős, érzelmi fejlődés, gyerek, képzelőerő, kreativitás, leköt, mentális, motivált, nyári szünet, pszichés, pszichológus, strukturálatlan idő, szülő, tevékenység, unalom, unatkozik
Hurrá, végre unatkozik a gyerekem! Nem, nem ment el az eszem, vagyis már rég, de most nem ez a lényeg. Miért jó, ha ezt halljuk:
"Anya/Apa unatkozom!" Pedig ez egy olyan mondat, amit szülőként gyakran hallunk. Azonban pszichológusok szerint nem is akkora baj. Na miért is?
Milyen szempontok szerint gondolják a szakértők, hogy az unalom hasznos? Kinek? Miért? Mitől lenne hasznos? Kinek jó?
Nos, az elsődleges ok: az unalom jótékonyan hat a kreativitásra! Bizony!

Az elménk aktívabb és többet dolgozik, amikor elfoglaltságot keresünk, mint akkor, amikor nincs éppen mit tenni és ez a gyerekekre is igaz. Ha unatkozik a gyerek, akkor fejleszteni kezdi a képzelőerejét.
Az unalom jótékonyan hat a közérzetre.
Kimutatták, hogy az emberek elkezdenek több jelentőséget tulajdonítani azoknak a dolgoknak, amelyeket elértek az életben. Az unalom lehet a feldolgozás időszaka, amikor átgondolunk dolgokat, ez pedig pszichésen erősebbé tesz.
Az unalom motiválttá tesz.
A szülők nem lehetnek ott a nap minden pillanatában, nem tudják mindig szórakoztatni a gyermeküket. Ezért a gyermeknek meg kell tanulnia saját magát motiválni.
Az unalom érdekes? Igen!
Ha a szülő minden idejét azzal tölti, hogy a gyermekét szórakoztassa, akkor nem kell a gyereknek megtanulnia, hogyan szórakoztassa saját magát. Az unalom arra tanít bennünket, hogy találhatunk új módszereket a figyelmünk lekötésére és problémáink megoldására.
Mi történik pontosan az agyban, ha unatkozunk?

Az unalomnak általánosságban rossz híre van, mivel sokan úgy hiszik, hogy az unatkozás egyet jelent a produktivitás hiányával. Pedig egy kutatás szerint unatkozni jó, mivel segíthet felturbózni a kreativitásunkat. Egy kutatás szerint még az állatok is szoktak néha unatkozni. A Washington-i Egyetem kutatói úgy határoztak, hogy utánajárnak, pontosan mi történik az agyunkban ilyenkor.
A szakemberek arra jutottak, hogy vannak, akik nagyon rosszul viselik az unalmat, ami hatással lehet a közérzetükre, hajlamosabbak a mentális egészségügyi problémákra, különösen a szorongásra és a depresszióra.
Azoknál azonban, akik a mindennapokban jól viselik az unalmat, unatkozás közben a bal, míg azoknál, akik rosszabbul tűrik, inkább a jobb félteke az aktívabb.
Szombat van, még javában tart a hétvége, mit kell tennem és gondolnom, mi a jó, mennyit unatkozzon a gyerek? A pszichológus tanácsa szerint nem kell minden percet betervezni, nem kell túlgondolni a programokat. Sok pszichológus tanácsa szerint a strukturálatlan idő éppoly fontos, mint a tervezett, szervezett tevékenységek. A szülő jó esetben felismeri, hogy mikor unatkozik a gyermek „hasznosan”, és mi az, amikor érdemes közbeavatkozni.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?