Mit tudunk a műanyagokról?

Nincs ember a Földön, aki ne ismerné a műanyag szót, hiszen mindennapos tárgyaink egyik fő alapanyaga, pedig nem minden szempontból hasznos vagy egészséges.

A műanyagok elődjeit még természetes eredetű alkotórészekből állították elő az 1900-as évek elején. Ekkortájt került elő az első, nem a természetben található molekulákat tartalmazó bakelit nevű műanyag Dr. Leo Bekeland laborjóból. Remek szigetelő anyagnak bizonyult, hőállósága magasa volt, nem volt nehéz bármilyen formájúra alakítani, emellett könnyen elő lehetett állítani, ami magával hozta a tömeggyártást. Az 1920-as években követte őt a poliszterén, ami egy szivacsosabb állagú műanyag volt, ezt pedig a vinil, ami azért volt nagyon hasznos, mert annak ellenére, hogy kemény volt, mégiscsak rugalmas.

Ebbe a sorba álltak be az akrilok, amik nehezebben törtek, mint az üveg, jött a nylon, végül a polietilén, amivel manapság legtöbbet a PET palackok és flakonok gyártásánál találkozhatunk. Innentől pedig nem volt megállás, hiszen a műanyag rugalmas, lehet átlátszó, mint az üveg, aminél sokkal nehezebben is törik, ezáltal kényelmes, azaz többször újra használható és nagyon könnyen gyártható.

Meg is érkeztünk oda, hogy miért használunk mérhetetlen mennyiségű műanyagot. Ebbe csomagolunk nagyjából mindent. Gondoljunk a zacskókra, a palackokra, a vásárolt élelmiszerre, például az autónk nagy része abból van, de még a ruháink is tartalmaznak általában valahány százalékban műanyagot. Szerencsére már rájött az emberiség, hogy a műanyagok egy jó részét újra és újra fel lehet használni, ami anyagilag és energiafelhasználásban is segítség, viszont még így is rengeteg műanyag landol a természetben a helytelen hulladékkezelés következményeképpen.

A műanyag az az anyag, ami nagyon lassan bomlik le, hiszen ellenáll a lebomlást elősegítő folyamatoknak, ezzel növelve tartósságát. Amennyiben ebbe egy kicsit belegondolunk, akkor egyértelmű, hogy ez az anyag nem lesz tápanyaga semmilyen élő szervezetnek a Földön, így a továbbiakban haszontalan hulladék a körforgás szempontjából. Sőt, van ennél rosszabb hír is, az oxidációs folyamatok sem hatják meg különösképpen, így tényleg nagyon sokáig fent maradnak.

Sokféle műanyag olyan alkotórészekből áll, ami az emberi szervezet számára mérgező, többek között ezért kell nagyon odafigyelnünk arra, hogy mindennapos használati tárgyainkat milyen műanyagból gyártották. A palackoknál már például feltüntetik a BPA mentességet. A BPA egy olyan vegyianyag, ami segít a műanyag terméket ellenállóbbá tenni, ellenben egészségünkre igen káros hatással van.

Azt se felejtsük el, hogy amellett, hogy környezetünkre milyen ártalmas hatásokkal van a sok felhalmozódott műanyag, ezek az anyagok mikroműanyagokká esnek szét egy idő után, ami pedig a testünkbe jutva lerakódhatnak. A lerakódott mikroműanyagok különböző betegségeket okoznak úgy, hogy tulajdonképpen nem is gondolunk arra, hogy megittuk, megettük, vagy éppen belélegeztük azokat.

Minden környezeti és egészségügyi szempontból fontos, hogy mindig törekedjünk arra, hogy a műanyag csomagolásokat elkerüljük, ha ez pedig nem sikerül, akkor úgy dobjuk ki, hogy az a megfelelő újrafelhasználási területre érkezzen. Látogassuk meg a csomagolásmentes boltokat, keressük az ÖKO csomagolóanyagokat, használjunk természetes alapanyagokból készült tárgyakat. Ezzel a szemlélettel nem csak a környezetünkért, hanem saját egészségünkért is nagyon sokat tehetünk.

A műanyagok gyártás egy forradalmi találmány volt az ember életében, hiszen tartós és sokféleképpen felhasználható. Azonban környezetszennyező, nehezen, vagy egyáltalán nem bomlik le és még egészségünkre is igen káros hatású is lehet.