Hogyan csökkenthetjük az élelmiszerpazarlást?

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe, évente 68 kg élelmiszerhulladékot termel egy átlagos magyar. Félelmetes statisztika. Bizonyított tény, hogy az emberek több élelmiszert vásárolnak, mint amennyire valójában szükségük van, s ennek egy része a hűtőben romlik meg, vagy megfeledkeznek róla és a kukába kerül. Hogyan változtathatunk ezen?

Tegyünk az élelmiszerpazarlás ellen! A világ számos országában éheznek az emberek, másutt meg hatalmas mennyiségű élelmiszer végzi a kukában. Nagyon nagy mértékű probléma az élelmiszerpazarlás manapság.

Mi az az élelmiszerhulladék?

Élelmiszerhulladék minden olyan hulladék, - legyen az főtt, nyers, feleslegesen megvásárolt, vagy megromlott - amely az elkészítés előtt vagy után a szemétben landol, élelmiszerpazarlásról pedig akkor beszélünk, ha olyan étel végzi a kukában, amelynek hulladékká válása elkerülhető lett volna némi odafigyeléssel.

A fejlett országokban, így hazánkban is az élelmiszerhulladék közel fele a háztartásokban keletkezik. Mi dobjuk ki. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba (ebből Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna).

Mi az oka ennek a borzasztó statisztikának, mi a pazarlás oka?

Talán elsődlegesen az, hogy hatalmas a választék, a bőséges kínálat pedig túlfogyasztáshoz vezet. Sokat vásárolunk, halmozunk, megromlik, szemétbe kerül. Ez történik gyakran.

Manapság egyre több húst, tejterméket, gyümölcsöt és zöldséget vásárolunk, amelyek gyorsabban romlanak, s ha nem használjuk fel őket rövid időn belül, akkor a kukába kerülnek. A pazarlás csökkentése a környezetre is jó hatással lenne és az éhezést is felszámolhatnánk.

Azzal a sok kidobott ételből több millió ember jóllakhatna! Az elpazarolt élelmiszer mennyisége elegendő lenne ahhoz, hogy minden rászoruló ember táplálékhoz jusson!

Az élelmiszerpazarlás ráadásul komoly terhet jelent a környezetre is, hiszen a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszer szénlábnyoma 3,3 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős évente. A megtermelt, de el nem fogyasztott termékek előállításához felhasznált víz mennyisége évi 250 km³.

Mit tehetünk mi magunk?

Az élelmiszerpazarlás ellen nem kell hirtelen nagy lépéseket megtenni vagy bonyolult dolgokra gondolni, már az is elég, ha tudatosabban vásárolunk. Figyelmen kívül hagyjuk az akciókat, listával megyünk boltba és ahhoz ragaszkodunk, nem hiszünk a marketingfogásoknak. Támogassuk a helyi termelőket, vásároljunk szezonális és helyben előállított termékeket. Az ételmaradékokat felhasználhatjuk más ételek elkészítéséhez, vagy fagyaszthatjuk későbbi felhasználásra. Az élelmiszer-hulladék egy részét komposztálhatjuk, ezzel csökkentve a hulladéklerakókba kerülő mennyiséget. Az ételpazarlás csökkentéséhez mindenkinek, minden szinten cselekedni kell. Bárki élhet(ne) környezettudatosabban!