Az illatok hatalma és az illatmarketing
- Dátum: 2025.02.26., 17:26
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- aroma, befolyásol, illat, illatmarketing, mesterséges illatosítás, reakciók, régi parfüm, szag, szaglás, szanginger, viselkedés
Vajon hányféle illatot őriz az ember? A kedvenc parfüm, az eső utáni illat, a régi parfüm, amit keresünk, de már nem gyártják, az otthonunk illata, a gőzölgő kávé reggel vagy a nagyszülők házának illata, a főtt étel aromája, a szobanövényeink szaga, párunk pulcsijának jellegzetes illata. A gyerekek házi állatainak, hörcsögöknek, kiskutyusnak az illata keveredve a frissen mosott teregetett ruhákéval. Otthonunk illata összetéveszthetetlen.
Tudták, hogy az illatoknak hatalma van felettünk és képesek befolyásolni az érzelmeinket?
Az illatok sokszor emlékeztetnek egy helyre, ahol az illat érződött, vagy egy tevékenységre, amikor ez az illat volt érezhető a levegőben vagy épp egy személyhez is köthetnek minket.

A mindennapokban bármerre is járunk rengeteg illat és szag vesz minket körül és elkerülhetetlen, hogy érzékeljük azokat. Hogy milyen elképesztő erősséggel hatnak érzelmeinkre az illatok, az önmagában is bizonyított, az illatmarketing ebből kiindulva már külön ágazatként vizsgálja az illatosított légterek bevételnövelő hatásait.
Mivel foglalkozik az illatmarketing?
A szaglás alapvető élettani működés, a legősibb érzékeinkhez tartozik. Az emberi szaglóhámon mintegy 1000 receptor van és körülbelül 10000 féle szagot képes megkülönböztetni. A szagingerek erős érzelmi reakciót is kiváltanak az emberekből, erre a legegyszerűbb példa, hogy a kellemes szagingereket illatnak nevezzük, míg a kellemetleneket szagnak.
Az illatmarketing tudatosan használja az illatokat.
A nyugati országokban már egyre több vállalat vette észre az illatmarketingben rejlő lehetőségeket és hazánkban is egyre többen kezdik használni a mesterséges illatosítást.
Egyre több vállalat figyelt fel arra, hogy a közérzetünket jelentős mértékben befolyásolja az a környezet, amiben éppen tartózkodunk, beleértve az illatokat is. A fogyasztókat orrukon keresztül is el lehet csábítani, nem csak a látvánnyal.
Martin Lindstrom tudományos kutatása szerint érzelmeink 75%-t az illatok befolyásolják, sokkal jobban, mint annak tudatában lennénk. Ez nem is csoda, hiszen a szagélmény az egyik legősibb érzékelésünk.

Azok a vállalatok, akik felismerik az érzelmek fontosságát, nagyobb árbevételt tudnak realizálni az illatok befolyásoló hatásának köszönhetően – ezt tudja az illatmarketing.
Az illatok és a szagok a hangulatunk, motivációnk irányításán keresztül viselkedésünkre is hatást gyakorolnak.
Kísérletekből tudjuk, hogy az újszülöttek bizonyos szagokra már az első táplálkozásuk előtt a felnőttekéhez hasonló arckifejezést vágnak. Ez rávilágít arra, hogy öröklött tényezők is befolyásolják a reakciónkat.
Bizonyos kutatók Japánban és Amerikában megvizsgálták a légtér-illatosítás okait és összefüggéseit és arra jutottak, hogy bizony összefüggés van a kellemes illatok és a pozitív vásárlói élmények között: nőtt a vásárlók boltban átlagosan eltöltött ideje, nőtt a vásárlási szándékuk, nőtt a bolti forgalom a vizsgált időszakban.
Az illatmarketing egy új kommunikációs forma lett, szavak nélkül, mely felkelti a figyelmet, így jó promóciós eszköz, hiszen növeli a vásárlók boltban eltöltött idejét és javítja a vásárlók hangulatát, növeli az impulzusvásárlások számát, amivel hozzájárul a nagyobb ár bevételhez.
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?