Menü

Az illatok hatalma és az illatmarketing

Vajon hányféle illatot őriz az ember? A kedvenc parfüm, az eső utáni illat, a régi parfüm, amit keresünk, de már nem gyártják, az otthonunk illata, a gőzölgő kávé reggel vagy a nagyszülők házának illata, a főtt étel aromája, a szobanövényeink szaga, párunk pulcsijának jellegzetes illata. A gyerekek házi állatainak, hörcsögöknek, kiskutyusnak az illata keveredve a frissen mosott teregetett ruhákéval. Otthonunk illata összetéveszthetetlen.

Tudták, hogy az illatoknak hatalma van felettünk és képesek befolyásolni az érzelmeinket?

Az illatok sokszor emlékeztetnek egy helyre, ahol az illat érződött, vagy egy tevékenységre, amikor ez az illat volt érezhető a levegőben vagy épp egy személyhez is köthetnek minket.

A mindennapokban bármerre is járunk rengeteg illat és szag vesz minket körül és elkerülhetetlen, hogy érzékeljük azokat. Hogy milyen elképesztő erősséggel hatnak érzelmeinkre az illatok, az önmagában is bizonyított, az illatmarketing ebből kiindulva már külön ágazatként vizsgálja az illatosított légterek bevételnövelő hatásait.

Mivel foglalkozik az illatmarketing?

A szaglás alapvető élettani működés, a legősibb érzékeinkhez tartozik. Az emberi szaglóhámon mintegy 1000 receptor van és körülbelül 10000 féle szagot képes megkülönböztetni. A szagingerek erős érzelmi reakciót is kiváltanak az emberekből, erre a legegyszerűbb példa, hogy a kellemes szagingereket illatnak nevezzük, míg a kellemetleneket szagnak.

Az illatmarketing tudatosan használja az illatokat.

A nyugati országokban már egyre több vállalat vette észre az illatmarketingben rejlő lehetőségeket és hazánkban is egyre többen kezdik használni a mesterséges illatosítást.

Egyre több vállalat figyelt fel arra, hogy a közérzetünket jelentős mértékben befolyásolja az a környezet, amiben éppen tartózkodunk, beleértve az illatokat is. A fogyasztókat orrukon keresztül is el lehet csábítani, nem csak a látvánnyal.

Martin Lindstrom tudományos kutatása szerint érzelmeink 75%-t az illatok befolyásolják, sokkal jobban, mint annak tudatában lennénk. Ez nem is csoda, hiszen a szagélmény az egyik legősibb érzékelésünk.

Azok a vállalatok, akik felismerik az érzelmek fontosságát, nagyobb árbevételt tudnak realizálni az illatok befolyásoló hatásának köszönhetően – ezt tudja az illatmarketing.

Az illatok és a szagok a hangulatunk, motivációnk irányításán keresztül viselkedésünkre is hatást gyakorolnak.

Kísérletekből tudjuk, hogy az újszülöttek bizonyos szagokra már az első táplálkozásuk előtt a felnőttekéhez hasonló arckifejezést vágnak. Ez rávilágít arra, hogy öröklött tényezők is befolyásolják a reakciónkat.

Bizonyos kutatók Japánban és Amerikában megvizsgálták a légtér-illatosítás okait és összefüggéseit és arra jutottak, hogy bizony összefüggés van a kellemes illatok és a pozitív vásárlói élmények között: nőtt a vásárlók boltban átlagosan eltöltött ideje, nőtt a vásárlási szándékuk, nőtt a bolti forgalom a vizsgált időszakban.

Az illatmarketing egy új kommunikációs forma lett, szavak nélkül, mely felkelti a figyelmet, így jó promóciós eszköz, hiszen növeli a vásárlók boltban eltöltött idejét és javítja a vásárlók hangulatát, növeli az impulzusvásárlások számát, amivel hozzájárul a nagyobb ár bevételhez.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.