Menü

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Neofóbia: Ez a jelenség a gyermekek fejlődésének egy normális szakasza, amely általában 2-5 éves kor között jelentkezik. A neofóbia során a gyermekek gyakran elutasítják az új ételeket, mert félnek attól, hogy az ismeretlen ételek fogyasztása veszélyes lehet. Ez az evolúciós szempontból hasznos viselkedés segíthetett a túlélésben, és a szülőknek türelmesnek kell lenniük ebben az időszakban.

Csipegető evő/válogatós : Ez a jelenség szintén a gyermekek fejlődésének része, ahol a gyerekek hajlamosak bizonyos ételeket preferálni, míg másokat elutasítanak. Ez lehet a szülői reakciók hatására is, hiszen ha a szülők túl nagy nyomást gyakorolnak, vagy feladják, az segíthet a gyermek válogatós viselkedésének megerősödésében. A gyermekek gyakran változtatják az étkezési szokásaikat, és ez normális jelenség.

ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar): Az ARFID egy súlyosabb állapot, amely nemcsak az új ételek elutasítását jelenti, hanem a táplálkozás szorongásos aspektusait is magában foglalja. Az ARFID-dal küzdő gyermekek gyakran szorosabban ragaszkodnak bizonyos ételekhez, és elkerülik azokat, amelyek félelmet vagy szorongást okoznak számukra. Ez az állapot nem múlik el magától, és felnőttkorban is megmaradhat, de megfelelő támogatással és kezeléssel javítható.

Összességében fontos, hogy a szülők megértsék, hogy a kisgyermekek étkezési szokásai változatosak és összetettek, és a megfelelő támogatás, türelem és megértés kulcsszerepet játszik a gyermek egészséges táplálkozási szokásainak kialakításában. Ha a szülők aggódnak a gyermek táplálkozási szokásai miatt, érdemes szakemberhez fordulni, aki segíthet a helyzet kezelésében.

Szenzoros étel averzió

A szenzoros étel averzió a gyermekeknél előforduló olyan jelenség, amikor az érzékszerveikre érkező ingerek (szag, íz, tapintás) miatt elutasítják az ételeket. Ezek a reakciók lehetnek túlérzékenyek (hiperszenzitív) vagy alulérzékenyek (hiposzenzitív). A hiperszenzitív gyermekek esetében az érzékelt ingerek, például egy étel szaga, elég ahhoz, hogy elforduljanak tőle, vagy akár el sem üljenek az asztalhoz. A hiposzenzitív gyermekek viszont gyakran nem érzékelik az éhséget, és minden ételt megesznek.

A deszenzitizálás fontos lehet a gyermekek számára, hogy a táplálkozási szokásaik normális tartományban működjenek. A terápia során különböző módszereket alkalmazhatunk, mint például fokozatosan bevezetni az új ízeket és textúrákat.

Gyarapodási képtelenség (FTT)

A gyarapodási képtelenség olyan állapot, amelyben a gyermek nem képes megfelelően gyarapodni vagy súlyt veszíteni. Az állapot okai lehetnek organikusak (pl. betegségek), magatartásbeliek, vagy környezeti tényezők. A rossz szociális környezet, mint például a nem megfelelő táplálás minősége és mennyisége, szintén hozzájárulhat a problémához.

A gyarapodási képtelenség diagnosztizálásához figyelembe kell venni a gyermek korát és az esetlegesen fennálló egészségügyi problémákat. A kezelés általában a táplálkozási igények kielégítésére és a szociális környezet javítására összpontosít.

Gyermekgyógyászati táplálkozási zavar (PFD)

A gyermekgyógyászati táplálkozási zavar egy komplex állapot, amely a gyermek evési készségeinek és képességeinek zavarával jár. A nyelés folyamata 26 izom és 6 koponyaideg koordinációját igényli. Ha ezek közül bármelyik nem működik megfelelően, a gyermek nehézségekbe ütközhet az evés vagy ivás során.

A PFD elterjedt a fejlődési zavarokkal küzdő gyermekek körében, és a táplálkozásuk nemcsak a fizikai fejlődésüket, hanem a pszichoszociális jólétüket is befolyásolja. A kezelés célja a táplálkozási készségek fejlesztése, valamint a gyermek és családja támogatása a szorongás csökkentésében és a pozitív étkezési élmények kialakításában.

Mindhárom probléma esetében fontos a korai felismerés és a megfelelő támogatás biztosítása a gyermekek számára. A szakorvosi és dietetikai segítség, valamint a családok bevonása kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?

Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.