Menü

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Neofóbia: Ez a jelenség a gyermekek fejlődésének egy normális szakasza, amely általában 2-5 éves kor között jelentkezik. A neofóbia során a gyermekek gyakran elutasítják az új ételeket, mert félnek attól, hogy az ismeretlen ételek fogyasztása veszélyes lehet. Ez az evolúciós szempontból hasznos viselkedés segíthetett a túlélésben, és a szülőknek türelmesnek kell lenniük ebben az időszakban.

Csipegető evő/válogatós : Ez a jelenség szintén a gyermekek fejlődésének része, ahol a gyerekek hajlamosak bizonyos ételeket preferálni, míg másokat elutasítanak. Ez lehet a szülői reakciók hatására is, hiszen ha a szülők túl nagy nyomást gyakorolnak, vagy feladják, az segíthet a gyermek válogatós viselkedésének megerősödésében. A gyermekek gyakran változtatják az étkezési szokásaikat, és ez normális jelenség.

ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar): Az ARFID egy súlyosabb állapot, amely nemcsak az új ételek elutasítását jelenti, hanem a táplálkozás szorongásos aspektusait is magában foglalja. Az ARFID-dal küzdő gyermekek gyakran szorosabban ragaszkodnak bizonyos ételekhez, és elkerülik azokat, amelyek félelmet vagy szorongást okoznak számukra. Ez az állapot nem múlik el magától, és felnőttkorban is megmaradhat, de megfelelő támogatással és kezeléssel javítható.

Összességében fontos, hogy a szülők megértsék, hogy a kisgyermekek étkezési szokásai változatosak és összetettek, és a megfelelő támogatás, türelem és megértés kulcsszerepet játszik a gyermek egészséges táplálkozási szokásainak kialakításában. Ha a szülők aggódnak a gyermek táplálkozási szokásai miatt, érdemes szakemberhez fordulni, aki segíthet a helyzet kezelésében.

Szenzoros étel averzió

A szenzoros étel averzió a gyermekeknél előforduló olyan jelenség, amikor az érzékszerveikre érkező ingerek (szag, íz, tapintás) miatt elutasítják az ételeket. Ezek a reakciók lehetnek túlérzékenyek (hiperszenzitív) vagy alulérzékenyek (hiposzenzitív). A hiperszenzitív gyermekek esetében az érzékelt ingerek, például egy étel szaga, elég ahhoz, hogy elforduljanak tőle, vagy akár el sem üljenek az asztalhoz. A hiposzenzitív gyermekek viszont gyakran nem érzékelik az éhséget, és minden ételt megesznek.

A deszenzitizálás fontos lehet a gyermekek számára, hogy a táplálkozási szokásaik normális tartományban működjenek. A terápia során különböző módszereket alkalmazhatunk, mint például fokozatosan bevezetni az új ízeket és textúrákat.

Gyarapodási képtelenség (FTT)

A gyarapodási képtelenség olyan állapot, amelyben a gyermek nem képes megfelelően gyarapodni vagy súlyt veszíteni. Az állapot okai lehetnek organikusak (pl. betegségek), magatartásbeliek, vagy környezeti tényezők. A rossz szociális környezet, mint például a nem megfelelő táplálás minősége és mennyisége, szintén hozzájárulhat a problémához.

A gyarapodási képtelenség diagnosztizálásához figyelembe kell venni a gyermek korát és az esetlegesen fennálló egészségügyi problémákat. A kezelés általában a táplálkozási igények kielégítésére és a szociális környezet javítására összpontosít.

Gyermekgyógyászati táplálkozási zavar (PFD)

A gyermekgyógyászati táplálkozási zavar egy komplex állapot, amely a gyermek evési készségeinek és képességeinek zavarával jár. A nyelés folyamata 26 izom és 6 koponyaideg koordinációját igényli. Ha ezek közül bármelyik nem működik megfelelően, a gyermek nehézségekbe ütközhet az evés vagy ivás során.

A PFD elterjedt a fejlődési zavarokkal küzdő gyermekek körében, és a táplálkozásuk nemcsak a fizikai fejlődésüket, hanem a pszichoszociális jólétüket is befolyásolja. A kezelés célja a táplálkozási készségek fejlesztése, valamint a gyermek és családja támogatása a szorongás csökkentésében és a pozitív étkezési élmények kialakításában.

Mindhárom probléma esetében fontos a korai felismerés és a megfelelő támogatás biztosítása a gyermekek számára. A szakorvosi és dietetikai segítség, valamint a családok bevonása kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Citromhéj, az egészséges és természetes csodaszer

Mindenki ismeri a citromot, mint gyümölcsöt, a nyarak elengedhetetlen kelléke, pedig nem csak a limonádé miatt érdemes fogyasztani, hanem mert nagyon egészséges, még a héja is.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.