Élelmiszerek és adalékanyagok
- Dátum: 2025.03.18., 14:08
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- adalékanyag, állati eredetű, E-számok, egészségtelen, élelmiszergyártás, eltarthatóság, európai parlamenti szabályozás, feldolgozott élelmiszerek, friss hozzávaló, gyorséttermi ételek, íz, mesterséges ízesítő, só. cukor
Az élelmiszergyártás során 3000-nél is több különböző adalékot használnak a termékek megjelenésének, ízének és eltarthatóságának javítására. Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása szigorú feltételekhez kötött, ugyanis egy részük ártalmas lehet.
A feldolgozott élelmiszerek nem csak a só- és cukortartalmuk miatt egészségtelenek, a sok adalékanyag is probléma. Ha az adalékokat nézzük, léteznek ártalmatlan, elfogadható, kevésbé elfogadható, káros és veszélyes adalékok. A termék csomagolásán, az összetevők listáján minden adalékanyagot fel kell tüntetni.
Az emberek adalékanyagokra adott reakciója egyénenként változó lehet: van, akinek meg sem kottyan egy vegyület, másvalaki pedig komolyan rosszul lesz tőle, ezért olvassuk el mindig gondosan az élelmiszerek címkéit!

Számos gyakori adalék – például egyes emulgeálószerek, a zselatin, a glicerin, a maltodextrinek és a természetes ízesítők – állati eredetű.
Egészségünk megőrzése érdekében ne vásároljunk olyan termékeket, amelyben sok adalék van!
Miben van sok adalék?
A gyorséttermi ételek és a szupermarketekben kapható, csak melegítést igénylő félig kész ételek gyakran tartalmaznak mesterséges ízesítőket. A legjobb, ha gyermekeink és saját étrendünkben a friss hozzávalók játsszák a főszerepet, s lehetőleg igyekezzünk bio (öko, organikus) termékeket venni.
Vannak természetes adalékok is!
Egyes élelmiszer-adalékok természetes forrásból származnak, és betegségmegelőző, növényi eredetű tápanyagoknak minősülnek. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül az antocianinok (kék szőlőhéj vagy feketeribiszke), a béta-karotin, (növényi pigment), a likopin, (zöldségek, gyümölcsök), a lutein (körömvirág és zöld levelek) vagy a paprika-oleoresin (paprika), illetve a rubixanthin (csipkebogyó).
Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti szabályozás következtében az élelmiszerek címkéjén egyes adalékanyagokat számokkal jelölnek, ezek az E-számok. Ha valaki nem rutinos címkeolvasó, talán nem is sejti, mi mindent jelölhetnek a kódok.
Az E-számok színezékeket, adalékanyagokat és emulgeálószereket jelölnek az Európai Unióban: E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mesterséges színezékeket, E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket, E-300-tól jelölték az antioxidánsokat, az emulgeátorokat és a savanyítószereket, E-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek.
Friss kutatások vizsgáltak több ezer élelmiszer tartósító- és állagjavító szereinek emberi szervezetre gyakorolt hatását, az eredmény pedig lesújtó volt.
Azok, akik sok adalékanyagot fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel szenvedtek szívbetegségben és kaptak szélütést. Azok, akik rendszeresen ettek bizonyos adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket, 5 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek, ráadásul a túl sokféle adalékkal tartósított étel fogyasztása az elhízás lehetőségét is fokozta.

Mely adalékokat érdemes kerülni?
Az egységes uniós szabályozás az emulgeálószereket E-400 és E-495 közti számokkal jelöli, a magyar nyelvű címkéken is ezt érdemes figyelni. (Az esetleges mellékhatásokról a Nébih E-szám-kereső oldalán is tájékozódhatunk: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso)
Egészségünk érdekében törekedjünk a friss élelmiszerek fogyasztására és kerüljük a feldolgozott ételeket!
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.