Élelmiszerek és adalékanyagok
- Dátum: 2025.03.18., 14:08
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- adalékanyag, állati eredetű, E-számok, egészségtelen, élelmiszergyártás, eltarthatóság, európai parlamenti szabályozás, feldolgozott élelmiszerek, friss hozzávaló, gyorséttermi ételek, íz, mesterséges ízesítő, só. cukor
Az élelmiszergyártás során 3000-nél is több különböző adalékot használnak a termékek megjelenésének, ízének és eltarthatóságának javítására. Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása szigorú feltételekhez kötött, ugyanis egy részük ártalmas lehet.
A feldolgozott élelmiszerek nem csak a só- és cukortartalmuk miatt egészségtelenek, a sok adalékanyag is probléma. Ha az adalékokat nézzük, léteznek ártalmatlan, elfogadható, kevésbé elfogadható, káros és veszélyes adalékok. A termék csomagolásán, az összetevők listáján minden adalékanyagot fel kell tüntetni.
Az emberek adalékanyagokra adott reakciója egyénenként változó lehet: van, akinek meg sem kottyan egy vegyület, másvalaki pedig komolyan rosszul lesz tőle, ezért olvassuk el mindig gondosan az élelmiszerek címkéit!

Számos gyakori adalék – például egyes emulgeálószerek, a zselatin, a glicerin, a maltodextrinek és a természetes ízesítők – állati eredetű.
Egészségünk megőrzése érdekében ne vásároljunk olyan termékeket, amelyben sok adalék van!
Miben van sok adalék?
A gyorséttermi ételek és a szupermarketekben kapható, csak melegítést igénylő félig kész ételek gyakran tartalmaznak mesterséges ízesítőket. A legjobb, ha gyermekeink és saját étrendünkben a friss hozzávalók játsszák a főszerepet, s lehetőleg igyekezzünk bio (öko, organikus) termékeket venni.
Vannak természetes adalékok is!
Egyes élelmiszer-adalékok természetes forrásból származnak, és betegségmegelőző, növényi eredetű tápanyagoknak minősülnek. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül az antocianinok (kék szőlőhéj vagy feketeribiszke), a béta-karotin, (növényi pigment), a likopin, (zöldségek, gyümölcsök), a lutein (körömvirág és zöld levelek) vagy a paprika-oleoresin (paprika), illetve a rubixanthin (csipkebogyó).
Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti szabályozás következtében az élelmiszerek címkéjén egyes adalékanyagokat számokkal jelölnek, ezek az E-számok. Ha valaki nem rutinos címkeolvasó, talán nem is sejti, mi mindent jelölhetnek a kódok.
Az E-számok színezékeket, adalékanyagokat és emulgeálószereket jelölnek az Európai Unióban: E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mesterséges színezékeket, E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket, E-300-tól jelölték az antioxidánsokat, az emulgeátorokat és a savanyítószereket, E-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek.
Friss kutatások vizsgáltak több ezer élelmiszer tartósító- és állagjavító szereinek emberi szervezetre gyakorolt hatását, az eredmény pedig lesújtó volt.
Azok, akik sok adalékanyagot fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel szenvedtek szívbetegségben és kaptak szélütést. Azok, akik rendszeresen ettek bizonyos adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket, 5 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek, ráadásul a túl sokféle adalékkal tartósított étel fogyasztása az elhízás lehetőségét is fokozta.

Mely adalékokat érdemes kerülni?
Az egységes uniós szabályozás az emulgeálószereket E-400 és E-495 közti számokkal jelöli, a magyar nyelvű címkéken is ezt érdemes figyelni. (Az esetleges mellékhatásokról a Nébih E-szám-kereső oldalán is tájékozódhatunk: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso)
Egészségünk érdekében törekedjünk a friss élelmiszerek fogyasztására és kerüljük a feldolgozott ételeket!
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?