Menü

A kék fény hatása az alvásra

Legtöbben a lefekvés előtt közvetlenül a mobiltelefonjukkal vannak elfoglalva, ha más nem azért, hogy beállítsák az ébresztőórát, gyorsan átfussák még az üzeneteket, esetleg olvassanak néhány hírt. Nem csak a telefonok, hanem a tabletek és a számítógépek is jelentős hatást gyakorolhatnak az alvásunka. Ennek egyik fő oka a kék fény, amely befolyásolja a biológiai óránkat és az alvás minőségét.

Mi is az a kék fény pontosan? A látható fény spektrumának egy része, amelynek hullámhossza 380-500 nanométer között mozog. A természetes fényben is megtalálható, és fontos szerepe van a cirkadián ritmusunk, azaz a napi biológiai óránk szabályozásában. Napközben segíti az ébrenlétet és a koncentrációt, azonban az esti órákban túlzott mennyiségben megzavarhatja a szervezet természetes alvási ciklusát.

A kék fény csökkenti a melatonin termelést, ami az alvás szabályozásáért felelős hormon, és termelődése sötétedés után fokozódik. A képernyők által kibocsájtott kék fény gátolja ennek a termelését, emiatt pedig késleltetheti az elalvást és ronthatja annak minőségét. Ahogy már említettük a cirkadián ritmust is megzavarja, hiszen, ha este túl sok kék fény éri a szemünket, akkor az agy azt az üzenetet kapja, hogy még nappal van, így később kezd el felkészülni az alvásra. Kutatások azt is kimutatták, hogy azok, akik elalvás előtt telefonoznak, kevésbé pihentető mélyalvási fázisokat tapasztalnak, ami hosszú távon fáradtsághoz és kognitív problémákhoz vezethet.

Ugyan teljesen elkerülni a képernyőhasználatot nehéz, mégis számos módszer létezik, amelynek segítségével minimalizálni lehet a káros hatását. Ideális esetben legalább egy órával alvás előtt próbáljuk meg mellőzni az elektronikus eszközök használatát. A legtöbb okostelefon és számítógép rendelkezik éjszakai mód funkcióval, amely melegebb árnyalatokra változtatja a kijelző színeit, így csökkentve annak kék fény kibocsájtását.

Sokszor ebben a funkcióban a szemünknek is kényelmesebb a képernyőt nézni, és nem érezzük azt, hogy gyorsan elfáradnánk bele. Amennyiben elkerülhetetlen az esti képernyőhasználat, esetleg eleve az ajánlottnál többet ülünk számítógép előtt, érdemes lehet beszerezni kékfény-szűrős szemüveget. Esti rutinunkba a közösségi média oldalak pörgetése helyett érdemes lehet pihentetőbb tevékenységeket beépíteni, például meditációt, vagy egy kellemes fürdőt, amelyek segíthetnek ellazulni és felkészíteni a testet az alvásra.

Ha sikerül csökkenteni a kék fény hatását és korlátozni a képernyőhasználatot az esti órákban, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy nem csak az alvásunk, de az általános közérzetünk is javulni kezd. A pihentető alvás eredményeként energikusabban ébredhetünk, javulhat a koncentrációs képességünk és akár a hangulatunk is kiegyensúlyozottabbá válhat. Emellett kevesebb szemfáradtságot és fejfájást tapasztalhatunk, amely gyakori mellékhatása a hosszú képernyőidőnek.

Hangolódjunk karácsonyra adventi és karácsonyi zenékkel

Ahogy beköszönt az advent, valami egészen különleges változik meg a mindennapok ritmusában. Rövidülnek a nappalok, korábban sötétedik, az utcákon felgyúlnak a fények, és egyre gyakrabban kapjuk azon magunkat, hogy lassítani szeretnénk.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.