Menü

Mennyi vizet kellene valójában innunk?

Ha nagyon meleg van, sokat izzadunk vagy ha keményen edzünk és sok folyadékot veszítünk, akkor felborulhat a szervezetben az elektrolitok egyensúlya, ekkor lehetünk dehidratáltak. Mennyi vizet kellene valójában innunk?

A dehidratáltság, vagyis a kiszáradás olyankor jelentkezik, ha testünk több folyadékot veszít, mint amennyit beviszünk. Inni soha nem akkor kell, amikor már szomjasak vagyunk. A dehidratáció lényegében röviden azt jelenti, hogy kevesebb vizet viszünk be, mint amennyit veszít a szerveztünk.

Melyek a dehidratáció okai?

A dehidratáció számos okból következhet be, a leggyakoribb esetek a következők:

Elégtelen folyadékbevitel.
Intenzív fizikai aktivitás.
Magas hőmérséklet és páratartalom.
Bizonyos betegségek.
Alkohol fogyasztás.
Vizelethajtók és egyéb gyógyszerek.
Száraz levegő.

Mennyi vizet kellene valójában innunk?

Felnőtt nők számára az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ajánlása napi két, férfiaknak két és fél liter víz bevitelét javasolja, beleértve az időseket is. Csakhogy ez az ajánlás mérsékelt környezeti hőmérséklettel és testmozgással számol. A nyári hőségben természetesen jelentősen megemelkedhet szervezetünk folyadékigénye.

Melyek a dehidratáció tünetei?

A dehidratáció különböző súlyossági fokozatokban jelentkezhet, az enyhétől, amely szomjúságot és enyhe fáradtságot okoz, egészen a súlyos állapotig, amely életveszélyes is lehet, ha nem kezelik időben. Megfelelő hidratáltság nélkül a szervezet működése súlyosan károsodhat.

Sokszor az éhség is a dehidratáltságot jelzi. Dehidratáció esetén leginkább az édes ízeket, cukros üdítőket kívánjuk, ami dehidratáltság egyik tünete lehet.

Ebben az esetben kábultak is lehetünk, ugyanis, ha a szervezetünkben nincs elég folyadék, akkor a vérnyomás leesik.

Tünet, ha keveset járunk mosdóba. Ez probléma, ugyanis, ha rendszeresen dehidratáltak vagyunk, akkor ez jelentősen megnöveli a vesekövek kialakulásának esélyét.

Székrekedésünk lehet. A megfelelő hidratáltság az emésztőrendszer működéséhez is fontos, mivel a folyadék tartja hidratáltan a beleket.

Ha keveset iszunk, az gyakori oka lehet a fejfájásnak is.

Hidratálás és sport

Aki sportol, arra nézve a megfelelő folyadékfogyasztás szinte kötelező, hiszen a verejtékkel fontos ásványi anyagok is távoznak, ezért például egy – különösen nyári - futás alkalmával nemcsak a folyadékot, de az elektrolitokat, sót is pótolni kell.

Mit igyunk?

Általában véve a tiszta víznél nincs jobb opció. A víz mellett szintén értékes szomjoltók a gyümölcs- és gyógyteák, levesek, lédús zöldségek és gyümölcsök, illetve a frissen facsart gyümölcslevek.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?