Menü

Mennyi vizet kellene valójában innunk?

Ha nagyon meleg van, sokat izzadunk vagy ha keményen edzünk és sok folyadékot veszítünk, akkor felborulhat a szervezetben az elektrolitok egyensúlya, ekkor lehetünk dehidratáltak. Mennyi vizet kellene valójában innunk?

A dehidratáltság, vagyis a kiszáradás olyankor jelentkezik, ha testünk több folyadékot veszít, mint amennyit beviszünk. Inni soha nem akkor kell, amikor már szomjasak vagyunk. A dehidratáció lényegében röviden azt jelenti, hogy kevesebb vizet viszünk be, mint amennyit veszít a szerveztünk.

Melyek a dehidratáció okai?

A dehidratáció számos okból következhet be, a leggyakoribb esetek a következők:

Elégtelen folyadékbevitel.
Intenzív fizikai aktivitás.
Magas hőmérséklet és páratartalom.
Bizonyos betegségek.
Alkohol fogyasztás.
Vizelethajtók és egyéb gyógyszerek.
Száraz levegő.

Mennyi vizet kellene valójában innunk?

Felnőtt nők számára az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ajánlása napi két, férfiaknak két és fél liter víz bevitelét javasolja, beleértve az időseket is. Csakhogy ez az ajánlás mérsékelt környezeti hőmérséklettel és testmozgással számol. A nyári hőségben természetesen jelentősen megemelkedhet szervezetünk folyadékigénye.

Melyek a dehidratáció tünetei?

A dehidratáció különböző súlyossági fokozatokban jelentkezhet, az enyhétől, amely szomjúságot és enyhe fáradtságot okoz, egészen a súlyos állapotig, amely életveszélyes is lehet, ha nem kezelik időben. Megfelelő hidratáltság nélkül a szervezet működése súlyosan károsodhat.

Sokszor az éhség is a dehidratáltságot jelzi. Dehidratáció esetén leginkább az édes ízeket, cukros üdítőket kívánjuk, ami dehidratáltság egyik tünete lehet.

Ebben az esetben kábultak is lehetünk, ugyanis, ha a szervezetünkben nincs elég folyadék, akkor a vérnyomás leesik.

Tünet, ha keveset járunk mosdóba. Ez probléma, ugyanis, ha rendszeresen dehidratáltak vagyunk, akkor ez jelentősen megnöveli a vesekövek kialakulásának esélyét.

Székrekedésünk lehet. A megfelelő hidratáltság az emésztőrendszer működéséhez is fontos, mivel a folyadék tartja hidratáltan a beleket.

Ha keveset iszunk, az gyakori oka lehet a fejfájásnak is.

Hidratálás és sport

Aki sportol, arra nézve a megfelelő folyadékfogyasztás szinte kötelező, hiszen a verejtékkel fontos ásványi anyagok is távoznak, ezért például egy – különösen nyári - futás alkalmával nemcsak a folyadékot, de az elektrolitokat, sót is pótolni kell.

Mit igyunk?

Általában véve a tiszta víznél nincs jobb opció. A víz mellett szintén értékes szomjoltók a gyümölcs- és gyógyteák, levesek, lédús zöldségek és gyümölcsök, illetve a frissen facsart gyümölcslevek.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.

Teák az energikus és egészséges évkezdéshez

A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.