Menü

Sikeres emberek szokásai

A sikeres emberek szokásai gyakran hasonlók bizonyos dolgokban, még akkor is, ha különböző területeken értek el sikert. Ezek a szokások nem garantálják az eredményeket, de nagymértékben hozzájárulhatnak az érvényesüléshez. Íme néhány gyakori szokás, amit sok sikeres ember gyakorol!

Egyik ilyen közös jellemző a korán kelés.

Sok sikeres kora reggel kel, hogy nyugodt, zavartalan időben tudjon dolgozni, edzeni vagy tervezni.

Folyamatos tanulás

A sikeres emberek gyakran olvasnak könyveket, hallgatnak podcastokat vagy vesznek részt tanfolyamokon.

A sikeres emberek képzik magukat, fejlesztik magukat, tanulnak, előadásokat hallgatnak, sokat olvasnak és rendszeresen sportolnak. Nem lógnak közösségi oldalakon, nem tévéznek.

Célkitűzés és tervezés

A sikeres emberek világos célokat tűznek ki maguk elé, majd lépésről lépésre haladnak feléjük. Sokan naponta vagy hetente leírják céljaikat és feladataikat.

Mentális és fizikai egészség karbantartása

Meditáció, testmozgás, egészséges étkezés — ezek nemcsak a testi, hanem a mentális állóképességet is növelik.

Időmenedzsment

Akik eredményesek, hatékonyan osztják be az idejüket, kerülik az időrabló tevékenységeket, és gyakran használnak napi/heti tervezőket.

Felelősségvállalás és önreflexió

A sikeres emberek nem másokat okolnak a hibákért, hanem tanulnak belőlük. Rendszeresen értékelik a teljesítményüket.

A sikeres emberek kitartóak akkor is, ha a kudarcok érik őket. Nyilván ők is hibáznak, ők is elbuknak, se fel is tudnak állni, újrakezdik, ha kell, tanulnak a hibáikból és teszik dolgukat tovább. A bukásra eredményként tekintenek, amiből tanulni lehet.

Kapcsolatok ápolása

Erős, támogató hálózatot építenek ki — mentorokat, kollégákat, barátokat. Tudják, hogy a siker ritkán magányos út.

A gazdag és sikeres emberek nem véletlenül lettek azok, kemény munka és sikert elősegítő szokások tették őket azzá. Sikeres emberek szokásait és viselkedését megfigyelni sokszor motiváló, inspiráló lehet, hiszen ezek a szokások, tevékenységek nem véletlenül jellemzik őket. Ha néhány dolgot elsajátítunk és beépítjük mindennapjainkba, mi is nagyobb eséllyel érhetünk el sikereket.

Zürich, ahol a drágaság életérzéssé válik

Zürich rendszeresen szerepel a világ legdrágább városainak élén, mégsem a stresszről, hanem a nyugalomról, a tisztaságról és a tudatos életről híres. De mit kapunk valójában a magas árakért cserébe? Luxus kirakatot, vagy egy olyan életminőséget, ami hosszú távon is fenntartható?

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?

Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?