Menü

Fűszernövények a gasztronómiában

A fűszernövények fontos szerepet játszanak a gasztronómiában, a gyógyászatban és a kultúrában is. Mit érdemes tudni róluk?

Mi az a fűszernövény és milyen történelmi háttere van?

A fűszernövény olyan növény, amelynek egyes részeit – például levelét, szárát, virágát vagy magját – ételízesítésre vagy gyógyításra használjuk. Ezek a növények többnyire aromásak, és illóolajokat tartalmaznak.

Az ókori Egyiptomban már használtak fűszernövényeket balzsamozáshoz, a középkorban pedig gyógynövénykerteket tartottak fenn a kolostorokban. A fűszerek (pl. bors, fahéj) hosszú ideig rendkívül értékesek voltak, sokszor fizetőeszközként is szolgáltak.

Milyen típusai vannak felhasználás szerint?

Vannak, konyhai fűszernövények, melyeket ízesítésre használnak.

Például bazsalikom, ami kifejezetten jó az olaszos ételekhez, vagy a petrezselyem, ami méltán népszerű levesekbe, főzelékekbe.

A kakukkfű húsokhoz, sült zöldségekhez passzol, a rozmaring sültekhez, burgonyához illik, a gyógyhatású fűszernövények pedig gyógyteák, tinktúrák, borogatások alapanyaga lehet.

A menta nagyon ajánlott az emésztésre, fejfájásra, míg a kamilla nyugtató, gyulladáscsökkentő.

A csalánról köztudott, hogy vértisztító hatású, a gyönyörű lila levendula illata pedig megnyugtató, alvást segítő, ellazító hatású.

Vannak dísznövényként is használt fűszernövények, ezek például a fent említett levendula, vagy a zsálya, melyek dekoratív megjelenésük miatt díszesek.

Hogyan termeszthetők a fűszernövények?

Kertben vagy cserépben is könnyen nevelhetők, legtöbbjük kedveli a napos helyet és a jó vízelvezetésű talajt. Néhány példa nevelés szerint:

Bazsalikom: melegkedvelő, nyáron szabadban is jól érzi magát.
Menta: gyorsan terjed, érdemes cserépben tartani.
Rozmaring: mediterrán eredetű, fagytűrő változatai is vannak.

Adunk néhány tippet a használatukhoz:

A friss fűszernövények intenzívebb ízt adnak, mint a szárítottak, szárításhoz pedig vágjuk le őket virágzás előtt, amikor a legtöbb illóolajat tartalmazzák. Érdemes kombinálni őket, pl. kakukkfű + rozmaring jól illik együtt húsételekhez.

Vannak úgynevezett évelő fűszernövények, amiket csak egyszer kell elültetni. Az évelő fűszernövények kiválóak arra, hogy folyamatos, minden évben visszatérő utánpótlást biztosítsanak kedvenc természetes ételízesítőinkből. Nincs szükség minden évben újraültetésre, és a pénztárcákat is kímélik, ilyenek például a levendula vagy a koriander. Évelő fűszernövény a kakukkfű, az orvosi zsálya, a francia tárkony, a citromfű, a borsmenta, a lestyán vagy a gumós édeskömény.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?