Menü

A jó és hatékony légzés művészete

Levegő, ebből következően légzés nélkül nem tudunk létezni, de vajon hogyan kéne lélegezni, hogy jól csináljuk?

Milyen furcsán hangzik az, amikor azt írom, hogy jól lélegezni, hiszen ez egy alapvető funkció a testünk részéről, hogy életben maradjunk, ezt mindenkinek tudnia kell. Pedig nem olyan egyszerű ez, mint amilyennek látszik. A légzés minősége alapvetően befolyásolja testi és lelki egészségünket. Az emberek jó része nem tudja milyen a helyes légzési technika, de az a jó hír, hogy bárki megtanulhat hatékonyabban lélegezni, csupán néhány egyszerű szokást kell beépítenünk a mindennapokba.

A mai kor embere a modern életvitel, a folyamatos stressz és a mozgásszegény életmód miatt felszínesen, szinte észrevétlenül vesz levegőt. Amikor nem veszünk mély levegőt, csak felületesen, akkor csak a tüdő felső része dolgozik, a rekeszizmunk viszont csak épp egy kicsit mozdul meg. Ez azt jelenti, hogy a tüdőt nem lélegezzük át teljes mértékben, ami azt hozza magával, hogy egy csöppnyi oxigénhiány keletkezik.

Gondoljunk arra, hogy amikor megijedünk, vagy idegesek vagyunk, kapkodjuk a levegőt, azaz kisebbeket lélegzünk, ilyenkor pedig általában fokozódik az izgalmi állapot a testünkben. Szokták mondani, hogy „vegyél mély levegőt és nyugodj meg”, na, ez nem véletlen. Szóval ez történik akkor is, amikor csak szimplán nem lélegzünk megfelelően, a test egyfajta készenléti állapotba kerül, ez pedig nagyon gyorsan lemeríti az idegrendszert. A hatékony légzés kulcsa a rekeszizom. Ez egy kupola alakú izom, ami elválasztja a mellkast a hasüregtől. Amikor belélegzünk, a rekeszizom lefelé mozdul, a tüdő megtelik levegővel, a has enyhén megemelkedik. Kilégzéskor a rekeszizom ellazul, és a levegő természetesen távozik.

Ezt nevezzük haslégzésnek, ami így aktivizálja a paraszimpatikus idegrendszert, ami azért felelős, hogy nyugalmi állapotba kerüljünk, regenerálódjunk, és kis energia raktárjaink feltöltődhessenek. A hasi légzés élettani hatásai közé sorolhatjuk a stressz és szorongás csökkenését, miközben javul a keringés és az emésztés. Fokozódni fog általa a koncentrációs képességünk, emelkedni fog az energiaszintünk, és pihentetőbben fogunk aludni. Minél többet és jobban figyelünk a légzésünkre, annál tudatosabban fogjuk megélni a pillanatokat, egészségesebbek és kiegyensúlyozottabbak leszünk.

Könnyen gyakorolhatjuk a jó légzést, ehhez csupán kényelmesen le kell ülni, vagy feküdni, és el kell lazítani a vállakat. Egyik kezünket a mellkasunkon, a másik a hasunkon pihentessük ezzel érezhetjük majd, hogy jó helyre megy e a levegő. Vegyünk egy mély lélegzetet, mellyel a hasunk emelkedjen, a mellkasunk kevésbé Végül lassan engedjük ki úgy, hogy a hasunk szépen visszasüllyed. Napi 5-10 perc gyakorlással a szervezet hamar rákap erre a fajta módszerre.

A minőségi lélegzetvétel elengedhetetlen ahhoz, hogy jól legyünk a mindennapokban, mind mentálisan, mind fizikailag. Aki megtanul jól lélegezni, az megtanul jól élni is.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?