Tönkreteszi a vesét, pedig egészségesnek hiszi: miért veszélyes túlzásba vinni az étrend-kiegészítőket?
- Dátum: 2026.02.04., 09:09
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- ásványi anyagok, C-vitamin, egészségmegőrzés, egészségtudatosság, étrend-kiegészítők, fehérjepor, folyadékbevitel, K2-vitamin, kalcium, kollagén, kreatin, méregtelenítő teák, mértékletesség, orvosi tanács, prevenció, túladagolás, vese egészsége, vesekárosodás, vesekő, vitamin túlfogyasztás
Az étrend-kiegészítők napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Sokan rendszeresen fogyasztanak vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjeporokat vagy különféle „méregtelenítő” készítményeket abban a hitben, hogy ezzel támogatják egészségüket. A leggyakoribb tévhit azonban az, hogy ami egészséges, abból minél többet visz be a szervezetbe, annál jobb hatást ér el. Az orvosi tapasztalatok szerint ez különösen a vesék esetében jelent komoly kockázatot.

A vesék létfontosságú szerepet töltenek be a szervezet működésében: kiszűrik a vérből a salakanyagokat, szabályozzák a folyadék- és elektrolit-háztartást, valamint részt vesznek a vérnyomás szabályozásában is. Amennyiben tartósan túlzott mennyiségben fogyaszt bizonyos étrend-kiegészítőket, ezek a szervek fokozott terhelésnek vannak kitéve, ami hosszú távon akár maradandó károsodáshoz is vezethet.
Gyakori példa erre a C-vitamin. Betegség idején indokolt lehet az átmenetileg magasabb bevitel, azonban a napi 1000 milligrammot meghaladó, huzamos ideig tartó fogyasztás már növeli a vesekárosodás és a vesekőképződés kockázatát. A felesleges C-vitamin oxaláttá alakulhat, amely lerakódva vesekövek kialakulásához vezethet, különösen azoknál, akik erre hajlamosak.
A kreatin szintén közkedvelt étrend-kiegészítő, főként a sportolók körében. Megfelelő adagolás mellett egészséges embereknél általában nem okoz problémát, azonban túlzott mennyiségben fogyasztva megnöveli a vesék szűrési igényét. Ez hosszabb távon túlterhelést eredményezhet, különösen akkor, ha nem társul hozzá elegendő folyadékbevitel.
Sokan fordulnak gyógynövényes méregtelenítő teákhoz is, mivel természetes eredetük miatt ártalmatlannak gondolják őket. Fontos tudni azonban, hogy egyes növényi hatóanyagok olyan vegyületeket tartalmazhatnak, amelyek irritálják a veseszövetet, vagy akár károsítják is azt, főként rendszeres és nagy mennyiségű fogyasztás esetén.

A kollagénporok túlzott bevitele szintén kockázatot jelenthet. A magas fehérjebevitel fokozza a vesék terhelését, és növeli a vesekő kialakulásának esélyét, különösen akkor, ha Ön nem fogyaszt elegendő folyadékot, vagy a kollagén mellett emelt dózisú C-vitamint is szed. Korábbi vesekő esetén ez a veszély még nagyobb.
Kevesen vannak tisztában azzal is, hogy a kalcium önmagában történő szedése problémás lehet. K2-vitamin hiányában a kalcium nem feltétlenül a csontokba épül be, hanem lerakódhat az erekben és a vesékben. Ez vesekövek kialakulásához vezethet, valamint a vese szöveteinek károsodását is okozhatja.
A szakértők egybehangzó véleménye szerint az étrend-kiegészítőket kizárólag az előírt mennyiségben érdemes fogyasztani, és lehetőség szerint orvosi vagy dietetikusi tanács alapján. A kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő folyadékbevitel és a mértékletesség sokkal többet tesz az egészség megőrzéséért, mint a kontroll nélküli vitaminkúrák. A vesék védelme érdekében a kevesebb gyakran valóban több.
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.