Megfigyeléssel csökkenthető a vetélés kockázata
- Dátum: 2012.12.11., 18:30
- Németh Attila
A megtermékenyített petesejt osztódásáról készülő gyorsított felvételek segíthetik az orvosokat annak eldöntésében, hogy mely embriókat ültethetik be a vetélés kisebb kockázatával a mesterséges megtermékenyítés során.
Amerikai kutatóknak a Nature tudományos folyóiratban közzétett eredménye szerint a sejtosztódás time-lapse videón való nyomon követése lehetővé teszi, hogy megállapítsák, melyek az egészséges genetikai állományú sejtek, és melyek hordoznak abnormális számú kromoszómát.
Örökítő anyagunk, a hosszú DNS-molekula kompakt csomagokba szerveződve van jelen a sejtekben, ezek a kromoszómák. Az embernek normális esetben 23 pár kromoszómája van, ám genetikai baleset következtében előfordul, hogy valamelyik kromoszómából több van (például a Down-kór esetében), de lehet kevesebb is. Vannak olyan kromoszómaszám-változások is, amelyek összeegyeztethetetlenek az élettel, ilyenkor vetélés vagy halvaszületés következik be.
A kutatók szerint a többlet vagy hiányzó kromoszómák meglepően nagy arányban fordulnak elő, akár az embriók háromnegyedét is érintheti ilyen rendellenesség. Ez lehet az oka annak, hogy a terhességek 50-75 százaléka nem valódi, hanem úgynevezett kémiai terhesség, ami azt jelenti, hogy az embrió abortálódik közvetlenül a méhfalba való beágyazódása után. Sok nő ilyenkor nem is szerez tudomást arról, hogy egyáltalán teherbe esett.
A természetes megtermékenyülés esetében ezzel nincs mit tenni, ám a mesterséges megtermékenyítésnél igen fontos lenne, hogy genetikailag egészséges embriókat ültessenek be az anya méhébe, hogy minél kisebbre csökkentsék a vetélés kockázatát.
Renne Reijo Pera, a Stanford Egyetem őssejtkutatója csoportjával 75 korábban egysejtes állapotban lefagyasztott embrió osztódását fotózta négy napon át. A mikroszkóp segítségével készült felvételeket 5 percenként kattintották el, majd ebből állították össze a time-lapse videót.
http://www.livescience.com/25223-early-errors-in-embryonic-development-video.html
A 75 megtermékenyített petesejt közül 53 élte túl a négy napnyi osztódást, amely vége a zigóta állapotot jelenti az embrionális fejlődésben. Ezek közül 45 zigótát tudtak genetikai elemzésnek alávetni, és kiderült, hogy 75 százalékukban (34 zigóta) hibás volt a kromoszómák száma.
A videó megmutatta, hogy az egészséges sejtek nagyjából azonos ütemben osztódtak, míg az abnormális sejteknél az osztódás hol gyorsabb volt, hol lassabb. Az osztódást időzését nyomon követve, majd a kapott adatokat összevetve más, abnormalitásra utaló jelekkel, megbízhatóan meg lehet állapítani, hogy mely sejtekben tér el a kromoszómák száma a normálistól - idézte a kutatókat a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál.
Forrás: MTI, livescience.com
Fotó: sxc.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.