Szájápolás - Nem lehet elég korán kezdeni
- Dátum: 2013.01.31., 10:20
Gyakran hangoztatott tévhit, hogy kisgyermekkorban még nem számít a rendszeres és alapos szájápolás, mivel az elromlott tejfogakat úgyis ép, maradandó fogak követik. Csak kevesen tudják, hogy valójában már a babák esetében is ajánlatos elkezdeni a száj tisztítását.
A fogak egészségének megőrzését kisgyermekkorban általában nem vesszük komolyan, erre utal az a statisztikai adat, mely szerint a magyar gyerekek 50 százaléka 6 éves korára már szuvas fogakkal rendelkezik.

Kezdjük azonban a csecsemőkornál! A babáknál puha kendő használatával távolíthatjuk el az ételmaradékokat az ínyről, ma már beszerezhetőek erre a célra speciális tisztító kendők. Ezek a kendők nem mentolosak, hanem természetes édesítőszerrel átitatott puha anyagok, amelyek segítségével áttörölhető a baba ínye és szája négy hónapos kortól kezdődően. Érdekesség, hogy kutatások bizonyítják azt az összefüggést, mely szerint a terhesség alatt az anya fogainak rossz állapota, például a kezeletlen szuvas fogak, akár koraszülést is okozhatnak. Ez abból adódik, hogy a szuvasodás során a baktériumok felszaporodnak a szájban, a véráramlatba kerülve gócot is okozhatnak a szervezetben.
A tejfogak áttörése 5-9 hónapos korra tehető, ettől fogva a szuvasodás problémája is akuttá válhat. Különösen a szénhidrátok, de a keményítőket tartalmazó ételek is tápanyagot jelentenek a szájban lévő baktériumok számára, ezek lebontása során savak keletkeznek, amelyek oldják a fogat alkotó kalcium sókat. Az így kialakuló lukak pedig meleg ágyai lesznek még több baktériumnak. Ez röviden a szuvasodás folyamata, amely több szempontból megelőzendő már gyermekkorban is. Egyrészről a szuvas fog baktériumok elszaporodását okozza a szájban, ami a maradandó fogakra is veszélyes, hiszen a fogváltás fokozatosan zajlik. Másrészről pedig a fájdalmat és gyulladást okozó rossz fogak kezelése gyermekkorban igencsak nehézkes. A tejfogak anatómiájából adódóan a fog felszín közel van az idegekhez, tehát például a tömés is gyulladást okozhat, gyökérkezelésre pedig nem igazán van lehetőség.
Először tehát a szülőnek kell tisztítania a gyermek fogait, és mint az általános tisztálkodás esetében is, ki kell alakítani a napi fogmosás szokását. Amikor a gyerek már elég nagy az önálló fogmosáshoz, ellenőrizzük, hogy helyesen végzi-e. Mint minden más megtanulásában, ez esetben is fontos szerepe van az utánzásnak, ezért a szülő szájápolási szokása mintaadó. Manapság már úgy nevezett plakk festő kapszulák is beszerezhetőek, amelyek megszínezik a fogakon maradt lepedéket, így a szülő és a gyerek is látja, hogy mennyire volt alapos és hatékony a fogmosás.
A megfelelő táplálkozás során a fogak öntisztulása is érvényesül, vagyis rostos és kemény állagú ételek fogyasztása gátolja a lepedékképződést a fogak felszínén. Mivel azonban nagyon sok szénhidrátot, keményítőt is viszünk be a szervezetünkbe a napi minimum kétszeri fogmosás ajánlatos. Ma már olyan fogkefék is könnyedén beszerezhetőek, amelyek hátulja nyelvtisztításra is alkalmas, ez azért fontos, mert a nyelv felületén is megtapadnak a baktériumok. A lefekvés előtt történő szájápolás kifejezetten fontos, hiszen annak elmaradása azt jelenti, hogy 8-10 órán keresztül zavartalanul „támadhatják” fogainkat a baktériumok. Azoknak, akik torlódott illetve szoros fogazattal rendelkeznek érdemes a fogselyem használata, mivel a fogkefével nem elérhető helyeken könnyedén beindul a szuvasodás folyamata.
Fotó: sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.