Minden vér jó vér
- Dátum: 2013.02.07., 22:47
A véradással kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy csak a ritka vércsoportokra van igazán szükség, a valóságban azonban folyamatosan szükség van minden vércsoportra.
Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát, de 18 év alattiak és a 65 év felettiek már nem adhatnak vért. Természetesen vannak kizáró, illetve „halasztó” okok is, így például füllyukasztás, tetoválás, kisebb műtétek után három hónapot, nagyobb operációt követően fél-egy évet várni kell, de azt is figyelembe veszik az előzetes szűrésnél, hogy járt-e a jelentkező a közelmúltban külföldön, és ha igen, merre, a kitöltendő kérdőívben rákérdeznek egy sor betegségre, szokásra is.
Akinek a helyszínen vizsgálatot végző orvos szabad utat ad, három életet menthet meg. Aki donor szeretne lenni, fel is készülhet rá, a meghirdetett véradási időpont előtt magas vastartalmú ételek fogyasztásával (pl. cékla, máj, brokkoli, vörös húsok) készítheti fel a szervezetét, és fontos, hogy az adott napon elegendő ételt és italt vegyen magához.
Az országban egy év alatt körülbelül 450 ezer egység vérre van szükség. A hazai népesség negyven százalékának A-s, ötödének B-s, harminc százalékának 0-s vér csörgedezik az ereiben, a legkevesebben pedig, körülbelül tíz százaléknyian azok vannak, akiknek AB-s a vérük. A véradás szervezői azt mondják, „minden vér jó vér”, vagyis nem csak az igen ritka csoportokra van szükség.
Dr. Szomolányi Gábor, a BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központjának vezetője elmondta, egy átlagos felnőtt férfinak körülbelül öt liter vére van. Véradáskor 450 millilitert (ahogy nevezik, egy egységet) vesznek le, plusz annyit, amennyi a szükséges laborvizsgálatokhoz kell - mondta el a főorvos. Ez egy normál állapotú emberi szervezet számára nem megterhelő.
A véradások aktuális helyszíneiről és időpontjáról a veradas.hu-n tájékozódhatunk.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.