Minden vér jó vér
- Dátum: 2013.02.07., 22:47
A véradással kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy csak a ritka vércsoportokra van igazán szükség, a valóságban azonban folyamatosan szükség van minden vércsoportra.
Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát, de 18 év alattiak és a 65 év felettiek már nem adhatnak vért. Természetesen vannak kizáró, illetve „halasztó” okok is, így például füllyukasztás, tetoválás, kisebb műtétek után három hónapot, nagyobb operációt követően fél-egy évet várni kell, de azt is figyelembe veszik az előzetes szűrésnél, hogy járt-e a jelentkező a közelmúltban külföldön, és ha igen, merre, a kitöltendő kérdőívben rákérdeznek egy sor betegségre, szokásra is.
Akinek a helyszínen vizsgálatot végző orvos szabad utat ad, három életet menthet meg. Aki donor szeretne lenni, fel is készülhet rá, a meghirdetett véradási időpont előtt magas vastartalmú ételek fogyasztásával (pl. cékla, máj, brokkoli, vörös húsok) készítheti fel a szervezetét, és fontos, hogy az adott napon elegendő ételt és italt vegyen magához.
Az országban egy év alatt körülbelül 450 ezer egység vérre van szükség. A hazai népesség negyven százalékának A-s, ötödének B-s, harminc százalékának 0-s vér csörgedezik az ereiben, a legkevesebben pedig, körülbelül tíz százaléknyian azok vannak, akiknek AB-s a vérük. A véradás szervezői azt mondják, „minden vér jó vér”, vagyis nem csak az igen ritka csoportokra van szükség.
Dr. Szomolányi Gábor, a BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központjának vezetője elmondta, egy átlagos felnőtt férfinak körülbelül öt liter vére van. Véradáskor 450 millilitert (ahogy nevezik, egy egységet) vesznek le, plusz annyit, amennyi a szükséges laborvizsgálatokhoz kell - mondta el a főorvos. Ez egy normál állapotú emberi szervezet számára nem megterhelő.
A véradások aktuális helyszíneiről és időpontjáról a veradas.hu-n tájékozódhatunk.
Az e-rollerek árnyoldalai – Kényelmes közlekedés vagy rejtett veszélyforrás?

Az elektromos rollerek az utóbbi években szinte berobbantak a városi közlekedésbe. Gyorsak, környezetbarátok, nem igényelnek parkolóhelyet, és rövid távokon gyakran gyorsabbak, mint az autó vagy a tömegközlekedés. Ugyanakkor a kényelmi előnyök mögött komoly biztonsági kockázatok is rejlenek, amelyekről kevesebb szó esik.
Sajgó ízületek, avagy mit tudunk az arthritisről?

Az emberiség jó része ismeri sajnos az ízületek fájdalmát, akár mindennapos jelenség. Pár hasznos információt hoztunk az arthritissel kapcsolatban.
Allergia a házi kedvencre – hogyan őrizhető meg az otthon allergénmentesen?

Sok családban a házi kedvencek valódi családtagként élnek velünk, ám sajnos egyre többen küzdenek állatallergiával. Az allergiás tünetek – mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés vagy akár asztmás rohamok – nemcsak kényelmetlenek, de hosszú távon komoly problémát is jelenthetnek.
Az édesítőszerek rejtett veszélyei – Amit érdemes tudni a káros hatásokról

Az édesítőszereket sokan a cukor egészségesebb alternatívájaként használják, hiszen kalóriamentesek vagy kevesebb energiát tartalmaznak. Azonban egyre több kutatás vizsgálja, hogy valóban olyan ártalmatlanok-e, mint amilyennek gondoljuk.
Autoimmun betegségek, amiket érdemes ezzel kapcsolatban tudni

Sokféle szempontból hallhatunk az autoimmun betegségekről, melyek könnyen megkeseríthetik a betegek életét. Íme, néhány információ ezzel kapcsolatban.