Minden vér jó vér
- Dátum: 2013.02.07., 22:47
A véradással kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy csak a ritka vércsoportokra van igazán szükség, a valóságban azonban folyamatosan szükség van minden vércsoportra.
Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát, de 18 év alattiak és a 65 év felettiek már nem adhatnak vért. Természetesen vannak kizáró, illetve „halasztó” okok is, így például füllyukasztás, tetoválás, kisebb műtétek után három hónapot, nagyobb operációt követően fél-egy évet várni kell, de azt is figyelembe veszik az előzetes szűrésnél, hogy járt-e a jelentkező a közelmúltban külföldön, és ha igen, merre, a kitöltendő kérdőívben rákérdeznek egy sor betegségre, szokásra is.
Akinek a helyszínen vizsgálatot végző orvos szabad utat ad, három életet menthet meg. Aki donor szeretne lenni, fel is készülhet rá, a meghirdetett véradási időpont előtt magas vastartalmú ételek fogyasztásával (pl. cékla, máj, brokkoli, vörös húsok) készítheti fel a szervezetét, és fontos, hogy az adott napon elegendő ételt és italt vegyen magához.
Az országban egy év alatt körülbelül 450 ezer egység vérre van szükség. A hazai népesség negyven százalékának A-s, ötödének B-s, harminc százalékának 0-s vér csörgedezik az ereiben, a legkevesebben pedig, körülbelül tíz százaléknyian azok vannak, akiknek AB-s a vérük. A véradás szervezői azt mondják, „minden vér jó vér”, vagyis nem csak az igen ritka csoportokra van szükség.
Dr. Szomolányi Gábor, a BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központjának vezetője elmondta, egy átlagos felnőtt férfinak körülbelül öt liter vére van. Véradáskor 450 millilitert (ahogy nevezik, egy egységet) vesznek le, plusz annyit, amennyi a szükséges laborvizsgálatokhoz kell - mondta el a főorvos. Ez egy normál állapotú emberi szervezet számára nem megterhelő.
A véradások aktuális helyszíneiről és időpontjáról a veradas.hu-n tájékozódhatunk.
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.