Menü

Minden vér jó vér

  • Dátum: 2013.02.07., 22:47

A véradással kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy csak a ritka vércsoportokra van igazán szükség, a valóságban azonban folyamatosan szükség van minden vércsoportra.
Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát, de 18 év alattiak és a 65 év felettiek már nem adhatnak vért. Természetesen vannak kizáró, illetve „halasztó” okok is, így például füllyukasztás, tetoválás, kisebb műtétek után három hónapot, nagyobb operációt követően fél-egy évet várni kell, de azt is figyelembe veszik az előzetes szűrésnél, hogy járt-e a jelentkező a közelmúltban külföldön, és ha igen, merre, a kitöltendő kérdőívben rákérdeznek egy sor betegségre, szokásra is.

Akinek a helyszínen vizsgálatot végző orvos szabad utat ad, három életet menthet meg. Aki donor szeretne lenni, fel is készülhet rá, a meghirdetett véradási időpont előtt magas vastartalmú ételek fogyasztásával (pl. cékla, máj, brokkoli, vörös húsok) készítheti fel a szervezetét, és fontos, hogy az adott napon elegendő ételt és italt vegyen magához.

Az országban egy év alatt körülbelül 450 ezer egység vérre van szükség. A hazai népesség negyven százalékának A-s, ötödének B-s, harminc százalékának 0-s vér csörgedezik az ereiben, a legkevesebben pedig, körülbelül tíz százaléknyian azok vannak, akiknek AB-s a vérük. A véradás szervezői azt mondják, „minden vér jó vér”, vagyis nem csak az igen ritka csoportokra van szükség.

Dr. Szomolányi Gábor, a BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központjának vezetője elmondta, egy átlagos felnőtt férfinak körülbelül öt liter vére van. Véradáskor 450 millilitert (ahogy nevezik, egy egységet) vesznek le, plusz annyit, amennyi a szükséges laborvizsgálatokhoz kell - mondta el a főorvos. Ez egy normál állapotú emberi szervezet számára nem megterhelő.

A véradások aktuális helyszíneiről és időpontjáról a veradas.hu-n tájékozódhatunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.