Menü

Évszázados Vöröskereszt történelem

  • Dátum: 2013.02.09., 00:40

A Magyar Vöröskereszt 1881-ben jött létre, tevékenysége szerteágazó, az élet, az egészség védelmétől, a betegségek megelőzésén át, a katasztrófák áldozatainak megsegítéséig.

A Vöröskereszt Mozgalom

1859. Solferino. A háború áldozatainak megkülönböztetés nélküli, intézményes nemzetközi védelme a XIX. század második felében vált megvalósítható és mozgósító programmá. A történelmileg szükségszerű lépést az 1859-ben lezajlott Solferinói csata ösztönözte. Az ütközet, amely az osztrák és az egyesített francia-szárd haderők között zajlott, óriási áldozatokat követelt. Henry Dunant svájci üzletember a csatatéren látva a negyvenezer halottat és sebesültet, megrendülten kereste a segítségnyújtás lehetőségét. A szomszédos falu lakosaiból önkéntes segélycsapatokat szervezett, amelyek nemzetiségre való tekintet nélkül vettek részt az ápolásban, segítségnyújtásban. E megrendítő élmény késztette Henry Dunant-t arra, hogy javaslatot fogalmazzon meg a háborúk áldozatainak védelmére és kezdeményezze egy segélyszervezet létrehozását.

Így indult – 150 éve – egy eszme, melynek hatására megalakult a humanitárius mozgalom, a Vöröskereszt (1863.).

A vörös kereszt (a svájci állampolgárságú kezdeményezők a svájci zászló – piros alapon fehér kereszt – inverzét – fehér alapon vörös keresztet – javasolták a megalakuló mozgalom jelképének.
Ezek után a különböző országokban sorra alakultak a nemzeti társaságok, amelyek a humanitárius eszmét és a jelképet elfogadva célul tűzték a segítségnyújtást, kezdetben elsősorban a háborúk sérültjeinek.

A nemzeti társaságok tevékenységének összehangolása érdekében szükségessé vált egy koordináló szervezet létrehozása, így – 90 évvel ezelőtt – 1919-ben megalakult a Vöröskereszt – Vörösfélhold Társaságok Ligája (ma Föderáció; IFRC).
Tekintettel arra, hogy a mozgalom kiterjedt az iszlám országokra is, így a jelkép kiegészült a vörös félholddal.
A Föderáció székhelye a semleges Svájcban, Genfben van, de szerte a világon regionális képviselettel rendelkezik – Budapesten is – a ma már 186 országban működő Vöröskereszt, Vörösfélhold szervezetek munkájának segítésére.

Ugyancsak genfi székhellyel működik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), amely a svájci semlegesség alapján közvetítő a konfliktusokban és felügyeli a humanitárius jogok betartását (hadifoglyok, sebesültek, letartóztatottak, polgári lakosság, kulturális és egészségügyi intézmények védelme).
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága kezdeményezésére jött létre – 1949-ben – „A háború áldozatainak védelmét szolgáló genfi egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek”.

A Genfi Egyezményeket a részes országok kormányai, parlamentjei ratifikálták, így ma ez a humanitárius jog alapja.
Ugyancsak az ICRC felügyeli, hogy a nemzeti társaságok tevékenységében a Mozgalom hét alapelve (emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység, egyetemesség) érvényesüljön.

A Magyar Vöröskereszt

A Magyar Vöröskereszt 1881-ben jött létre. Megalakulását a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1882. évben ismerte el. A Magyar Vöröskereszt 1921-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének.

Tevékenységét a „Háború áldozatainak védelmét szolgáló” négy Genfi Egyezmény, valamint ezek kiegészítő jegyzőkönyvei alapján végzi, amely egyezményeknek a Magyar Köztársaság jelenleg is részes állama, figyelembe veszi a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold mozgalom alapszabályát. Együttműködik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával, támogatja a nemzetközi humanitárius jog fejlesztését és ismertetését.

A Magyar Vöröskereszt fő célkitűzései az élet, az egészség védelme, az emberi személyiség tiszteletben tartása, az emberi szenvedés, szociális gondok enyhítése, a betegségek megelőzése, a fegyveres konfliktusok, katasztrófák áldozatainak megsegítése, a Genfi Egyezményekből adódó feladatokban való közreműködés, a nemzetközi humanitárius jog, a Vöröskereszt alapelveinek terjesztése, a társadalmi szolidaritásra nevelés, ezt a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény is megerősíti.

Forrás: voroskereszt.hu

Az ínhüvelygyulladásról

Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) világszerte emberek millióit érintő fájdalmas és hátráltató mozgásszervi betegség, ami a test különböző részein jelentkezhet. Leggyakrabban a csuklók, az ujjak inai, valamint az Achilles-ín érintett.

Az UV-sugárzás veszélyei

Az UV-sugárzás veszélyeire figyelmeztettek meteorológiai, bőrgyógyász, egészségvédelmi és klímapolitikai szakértők. Sokszor hallottuk már, hogy délelőtt 11 óra és délután 3 óra között mindenki kerülje a napon tartózkodást, mert ilyenkor nagyobb a leégés veszélye.

A nevetés jótékony hatásai

Kitörő kacaj, elfojtott nevetés, röhögőgörcs, csendes rötyögés, vihorászás, szolid mosolygás. Hívhatjuk bárhogy, nevetni mindannyian szeretünk, hiszen ezzel a reakcióval az örömünket, a vidámságunkat fejezzük ki, azt, hogy valamin jól szórakozunk, bizonyos esetekben pont, hogy más embereken. Ez nem csupán egy öncélú jelenség, hanem egyfajta közös nyelvi eszköz is, amelyről az alábbi cikkben tudhatunk meg többet.

Makacs narancsbőr

Vajon hány alkalommal próbáltuk már a csodát ígérő, drága és mégis a kívánt hatásától messze elmaradt cellulit elleni krémeket? Sajnos a csodakrém ezúttal is a könnyebb, drágább és kényelmesebb választás, ám sokszor hatástalan.

Szebb bőr, kevesebb pattanás!

Van pár fontos vitamin, ami segít eltüntetni a makacs pattanásokat és belsőleg is támogatják a bőr egyensúlyát, illetve néhány tanács, amit érdemes megfogadni és máris jelentős javulás érhető el az arcbőr problémáinak terén. Nézzük!