Kell még a tüdőszűrés?
- Dátum: 2013.02.09., 11:10
Az elmúlt hetekben rengeteg szó esett a tüdőszűrő-vizsgálatról, amelyet sokan mára elavultnak tekintenek. Mi összeszedtük a legfőbb tudnivalókat, mindenki döntse el maga, mit gondol a témáról.
Elsősorban arról szóltak a híresztelések, hogy a mindezidáig működő szűrési eljárás elavultnak számít és felesleges a tömeges vizsgálat, mivel a tbc ma már sokkal kevésbé jelent veszélyt, és nagyon alacsony a megbetegedések száma. Felmerült az is, hogy a meglévő eljárást inkább rákszűrésre kellene hasznosítani.
A tüdőszűrő vizsgálat elsősorban a tbc /tuberculosis/ a tüdő fertőző betegségének kiszűrésére szolgál. Maga a vizsgálat egy mellkas röntgenfelvételből áll. A tbc jellegzetes elváltozást okoz a tüdőben, melyet a tüdőgyógyász diagnosztizál a felvétel alapján, majd ún. antituberculoticum adásával a beteg jól gyógyítható.
Manapság a felnőtt lakosságnak évente egy alkalommal ajánlott a vizsgálaton részt venni, viszont, ha valakinek a közvetlen környezetében tbc-és beteget találnak, azonnal el kell végezni a szűrést. A tbc-n kívül a tüdőszűrés alkalmas egyéb betegségek például a tüdődaganat kiszűrésére is. Elmondható, hogy a korszerű digitális röntgen berendezések elterjedésével, még korábbi stádiumban felismerhető a tumor, ami tovább növeli a beteg túlélési esélyét.
Már egyre kevesebb helyen dolgoznak elavultnak számító, röntgenfilmet használó vizsgáló eszközzel. Az új berendezések már digitalizálják a képet, és jelentősen kevesebb sugárdózist használnak. A nagy felbontású monitorok segítségével, sokkal részletgazdagabb felvétel áll az orvos rendelkezésére.
A mellkas felvételnél, amúgy is elenyésző a sugárterhelés pl. egy CT vizsgálathoz képest, tehát nem kell félni a sugárzás káros hatásától, főleg annak tudatában, hogy a szűréssel milyen súlyos betegségeket fedezhetnek fel időben.
E tények arra engednek következtetni, hogy sokan elhamarkodottan ítélkeznek és törnek pálcát a vizsgálat felett. Egy biztos, a tüdőszűrés jövőbeli működését, lehetséges irány-, és formaváltását érdemesebb megfontoltan átgondolni.
Fotó: sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.