Kell még a tüdőszűrés?
- Dátum: 2013.02.09., 11:10
Az elmúlt hetekben rengeteg szó esett a tüdőszűrő-vizsgálatról, amelyet sokan mára elavultnak tekintenek. Mi összeszedtük a legfőbb tudnivalókat, mindenki döntse el maga, mit gondol a témáról.
Elsősorban arról szóltak a híresztelések, hogy a mindezidáig működő szűrési eljárás elavultnak számít és felesleges a tömeges vizsgálat, mivel a tbc ma már sokkal kevésbé jelent veszélyt, és nagyon alacsony a megbetegedések száma. Felmerült az is, hogy a meglévő eljárást inkább rákszűrésre kellene hasznosítani.
A tüdőszűrő vizsgálat elsősorban a tbc /tuberculosis/ a tüdő fertőző betegségének kiszűrésére szolgál. Maga a vizsgálat egy mellkas röntgenfelvételből áll. A tbc jellegzetes elváltozást okoz a tüdőben, melyet a tüdőgyógyász diagnosztizál a felvétel alapján, majd ún. antituberculoticum adásával a beteg jól gyógyítható.
Manapság a felnőtt lakosságnak évente egy alkalommal ajánlott a vizsgálaton részt venni, viszont, ha valakinek a közvetlen környezetében tbc-és beteget találnak, azonnal el kell végezni a szűrést. A tbc-n kívül a tüdőszűrés alkalmas egyéb betegségek például a tüdődaganat kiszűrésére is. Elmondható, hogy a korszerű digitális röntgen berendezések elterjedésével, még korábbi stádiumban felismerhető a tumor, ami tovább növeli a beteg túlélési esélyét.
Már egyre kevesebb helyen dolgoznak elavultnak számító, röntgenfilmet használó vizsgáló eszközzel. Az új berendezések már digitalizálják a képet, és jelentősen kevesebb sugárdózist használnak. A nagy felbontású monitorok segítségével, sokkal részletgazdagabb felvétel áll az orvos rendelkezésére.
A mellkas felvételnél, amúgy is elenyésző a sugárterhelés pl. egy CT vizsgálathoz képest, tehát nem kell félni a sugárzás káros hatásától, főleg annak tudatában, hogy a szűréssel milyen súlyos betegségeket fedezhetnek fel időben.
E tények arra engednek következtetni, hogy sokan elhamarkodottan ítélkeznek és törnek pálcát a vizsgálat felett. Egy biztos, a tüdőszűrés jövőbeli működését, lehetséges irány-, és formaváltását érdemesebb megfontoltan átgondolni.
Fotó: sxc.hu
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.