A nem mindennapi tej
- Dátum: 2013.03.02., 12:00
- egészséges, érzékenység, fogyasztás, kalcium, laktóz, laktóz érzékenység, tej, tejcukor, tejtermékek, vitaminok
Szinte mindennap fogyasztjuk, tejeskávéhoz, kakaóhoz, müzlihez, gabonapehelyhez vagy csak tisztán, de tudjuk-e milyen hatásai vannak?
A tej a nőstény emlős állatok tejmirigyeinek kiválasztott terméke, ami az utódok táplálására szolgál. Emberi fogyasztásra a szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, szamár, kanca és a teve teje alkalmas. Hőkezelés nélkül is, frissen fejve is fogyasztható, kezelés után pedig sok terméknek alapanyaga.
Vannak még olyan termékek, amelyeket tejnek neveznek, mert ahhoz hasonlító nedvet nyernek ki, ilyen például a szójatej, rizstej, kókusztej, amelyek általában fogyasztásra alkalmasak (sőt, laktóz érzékenyeknek vagy allergiásoknak kifejezetten ajánlott). A Magyar Élelmiszerkönyvben szabályozzák, hogy minőségben és összetételben is mit nevezhetnek tejnek, ezért látunk bevásárlóközpontokban annyi „reggeli ital”-nak nevezett dobozos italokkal. Azoknak ugyan tej az alapjuk, 50%-ban azt tartalmazzuk, a másik felük a tej gyártása során képződött köztes termék, például tejcukorban és oldott ásványi sókban gazdag permeátum.
A tejben sok a vitamin, B2, B6 és B12-vitaminokat tartalmaz, amelyeknek az idegeken kívül az izmok, az emésztőszervek, a bőr, a haj, a szem, a száj és a máj látja a hasznát. Jelentős a kalcium-, foszfor- és szeléntartalma. 1 liter tehéntej tápértéke 620 kalória.
A tejet nem csak önmagában érdemes fogyasztani, a joghurtok, túrók, tejszínek és legalább olyan finomak és gazdagok minden jóban.
Fotó:
sxc.hu
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.