Jól hall-e a baba
- Dátum: 2013.04.16., 13:20
Ma már tudjuk, hogy az újszülöttek is hallanak és megszületése utáni első percektől fogva használják is ezt az érzékszervüket.
A beszéd kifejlődéséhez, az idegrendszer, a gondolkodás normális alakulásához nagy szükségünk van a fülünkre. A mai modern technikának köszönhetően már az újszülötteknél hallásvizsgálatot tudnak végezni, így idejekorán ki tudják szűrni, ha esetleg valamelyik baba hallásával gond van.
Sok kórházban a mai napig kézi módszereket alkalmaznak az újszülöttek hallás vizsgálatához. Ilyenkor a bébi körül nagy zajt csapnak, tapsolnak, csettintenek, dobbantanak, s figyelik a kicsi reakcióját. Ha a baba nem reagál szemrebbenéssel, fintorral, vagy nem rezzen össze, akkor egyéb vizsgálatokra küldik.
Természetesen akadnak intézmények, ahol a kézi módszereken kívül műszerekkel is megvizsgálják a csemetét. Az egyik legismertebb és leggyakoribb módszer az úgynevezett otoakusztikus emissziós módszer, vagyis OAE teszt, amely azon az elven működik, hogy a belső fülben található csiga enyhe visszhangot kelt, amikor azt hanggal stimulálják. Ilyenkor egy aprócska készüléket helyeznek a baba fülébe, ami egy hangszóróból és egy mikrofonból áll. A szerkezet halkan kattog és nézi a belső fülből érkező reakciókat, ingereket. Ezeket a visszaverődött hangokat aztán számítógéppel elemzik.
A vizsgálat alig néhány percig tart és általában akkor végzik el, amikor a csecsemő alszik, ugyanis teljes csönd szükséges hozzá. Előfordulhat, hogy nem érkezik a belső fülből válasz reakció az ingerekre, ám ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a baba halláskárosult. Nem is hinnénk, de a fülzsír, vagy -főleg a túlhordott csemeték esetében - magzatmáz nehezítheti a hallást. Ilyenkor azt szokták javasolni, néhány hét múlva vigyék vissza a babát egy újabb vizsgálatra. Ez nem kötelező, a szülők másképp is dönthetnek.
Nagyon fontos azonban, hogy folyamatosan figyeljük a babánkat, teszteljük le otthon is többször. Például, ha nem rezzen össze a hangos zajokra, a cuppanásra, a tapsra, nem riad fel a kiáltásra, sikításra, a porszívó, turmix, vagy a telefon hangjára, esetleg nem nyugszik meg az anya hangjára, csak a látványára, akkor érdemes további hallásvizsgálatokat kérni.
Fotó:
sxc.hu
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.