Menü

A remegő szív a felelős a szélütések körülbelül ötödéért – akcióban a stroke megelőzéséért

  • Dátum: 2013.04.20., 21:12

A Bayer Healthcare munkatársai „Akcióban a stroke megelőzéséért” címmel rendeztek sajtóbeszélgetést, amelyen dr. Kiss Róbert Gábor és prof. dr. Bereczki Dániel vázolták annak lehetőségeit, hogy miként lenne elkerülhető a már nem is annyira távoli jövőben fenyegető stroke krízis. A beszélgetésen kiderült: sokaknál a szív rejtett zugaiban megalvadó vér miatt alakul ki később szélütés, ezek az esetek azonban nagyrészt megelőzhetőek lennének, ha a háziorvosok, a kardiológus szakemberek, illetve maguk az érintettek időben észrevennék a pitvarremegésnek, idegen szóval pitvarfibrillációnak nevezett jelenséget.

A stroke, amelyet magyarul – helytelenül – agyvérzésnek is nevez a köznyelv, többféle módon is létrejöhet. Az egyik – amikor az agyvérzés elnevezés helytálló – valóban agyi eredetű vérzéssel jár, ez azonban csak a stroke-os esetek kevesebb mint 13 százalékát teszi ki. Néhány esetben egy átmeneti vérrög okozhat úgynevezett „mini stroke”-ot, az esetek legnagyobb hányadában pedig – mintegy 87 százalékban – az agyat vérrel ellátó erek valamelyikébe kerülő vérrög (orvosi szóval trombus) okoz szélütést. (Az utóbbi két eset – ahol tehát nem helytálló agyvérzésként hivatkozni a stroke-ra – nem vérzéssel, hanem átmeneti vagy tartós agyi érelzáródással járnak).


 

Az „Akcióban a stroke megelőzéséért” kezdeményezést a stroke azon típusainak hatékonyabb megelőzéséért indították, amelyben az agyba kerülő – és a helytelen szívműködés következtében kialakuló – vérrögök okozzák a problémát. Ismert ugyanis, hogy a pitvarremegésnek vagy pitvarfibrillációnak nevezett jelenség a stroke egyik legfontosabb, ám időben felismerve hatékonyan kiküszöbölhető kockázati tényezője.

„A szív rejtett zugaiban – az úgynevezett fülcsékben – lelassulhat vagy akár meg is állhat a vér áramlása. Ez nem történik meg, ha a szív minden része ütemesen dolgozik, egyes szívbetegségek jelenléte – vagy pusztán az idősebb kor miatt – ez azonban könnyen bekövetkezhet. A szívüregi vérrögképződésre többféle szívbetegség is hajlamosít, a leggyakoribb ok azonban a pitvarfibrilláció. Ma Magyarországon nagyjából 300 000 körül van azoknak a száma, akiknél jelen van vagy jelen volt ez az állapot” – mondta  dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának soron következő elnöke.
„A pitvarremegés főként lappangó volta miatt lehet igen veszélyes. Ha ez az állapot sokáig fennáll valakinél, akkor a szívverés egy idő után akár teljes mértékben is elveszítheti korábbi ritmusosságát. A szív ilyenkor gyakorlatilag össze-vissza fog verni. A pitvarremegésnek sajnos ez az egyetlen igazán komoly, bármiféle odafigyelés nélkül is észrevehető, feltűnő tünete” – magyarázta dr. Kiss Róbert Gábor.

Mivel ez már egy rendszerint igen súlyos állapot, a betegeket meg kell tanítani rá, hogy a pitvarremegést az ennél korábbi, jóval enyhébb stádiumban is észlelni tudják. „Erre alkalmas lehet például az, ha a nyaki ütőerünkön kitapintjuk a saját pulzusunkat. Egy másik lehetőség, ha elektronikus vérnyomásmérővel mérjük a vérnyomásunkat. A készülék pittyegni fog, ha a szívverésünk rendszertelennek bizonyul, és ilyenkor nem kell mást tenni, mint elmenni egy kardiológiai vizsgálatra. Itt pedig EKG-val már könnyedén diagnosztizálható lesz az esetlegesen jelenlévő pitvarremegés” – ismertette a szíveredetű szélütés otthoni megelőzésének lehetőségeit dr. Kiss Róbert Gábor.

Ha valakinél stroke alakult ki – amire több, kifejezetten a szélütésre jellemző tünet is felhívja a figyelmet – akkor azonnal mentőt kell hívni a beteghez. A legjellemzőbb tünetek a száj félrehúzódása, a beszéd elakadása, valamint bizonyos végtagok enyhébb vagy súlyosabb fokú bénulása.

A pitvarfibrilláció és a stroke kapcsolatáról a strikeoutstroke.hu weboldalon olvashat további, közérthető információkat. A hazai stroke centrumok listáját a www.stroketars.hu weboldal „Betegeknek” menüpontjában találja.

Forrás:
Daylight Kommunikációs Intézet

Fotó:
sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.