Menü

Miért nem alusszuk az „igazak álmát”?

  • Dátum: 2013.04.26., 14:47

Egyre többen szenvednek tőle, mégis az egyik legelhanyagoltabb betegség az alvászavar. Az álmatlanság sokféle eredetű problémát takarhat, lehet tünet, de lehet például alváshiány is, ami leginkább az életmóddal kapcsolatos.

Társadalmi jet lagnek is nevezik azt a jelenséget, amikor a társadalmi elvárásoknak olyan szinten teret adunk életünkben, hogy még a biológiai óránkat is ehhez igazítjuk. Vagyis például munka miatt jóval kevesebbet alszunk, sokáig fennmaradunk éjszaka. Eltolódnak az éjszakák és a nappalok, melynek egyik következménye a nappali fáradtság és aluszékonyság.

Az alvásfunkció zavara mögött többféle ok állhat. Gyakran az életmódból erednek ezek a problémák, rossz szokások állnak a háttérben. Ilyen például a késői evés, tévézés vagy netezés. Ha aktív állapotba kerül az agy, akkor nehezebb újra lecsendesíteni, ami az alváshoz szükséges feltétel.

Azt is tapasztalhatjuk, hogy egy hirtelen stressz hatás (családi vagy munkahelyi kihívás vagy probléma) miatt képtelenek vagyunk nyugodtan aludni. Ilyen előfordul, és nem feltétlenül kell erőltetni az alvást, mert azzal pont ellenkező hatást érhetünk el. Természetesen a folyamatos stressz krónikussá teheti az alvászavart is, ami már egy komoly problémának minősül.

Pszichológiai problémák is okozhatnak álmatlanságot, például a szorongás, vagy a depresszió. De többek között légzéssel kapcsolatos tényezők is zavarhatják álmunkat.

Összefoglalva az alvásnak létfontosságú funkciója van életünkben, ezért komolyan kell venni, hogy megfelelő időben, megfelelő ideig, megfelelő minőségű alvást biztosítsunk szervezetünk számára. És ha ez önerőből (tehát például életmód változtatással) nem megy, érdemes felkeresni egy alváscentrumot, ahol szakemberek segítenek abban, hogy újra az „igazak álmát” aludhassuk.

Fotó:
sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.