Miért nem alusszuk az „igazak álmát”?
- Dátum: 2013.04.26., 14:47
Egyre többen szenvednek tőle, mégis az egyik legelhanyagoltabb betegség az alvászavar. Az álmatlanság sokféle eredetű problémát takarhat, lehet tünet, de lehet például alváshiány is, ami leginkább az életmóddal kapcsolatos.
Társadalmi jet lagnek is nevezik azt a jelenséget, amikor a társadalmi elvárásoknak olyan szinten teret adunk életünkben, hogy még a biológiai óránkat is ehhez igazítjuk. Vagyis például munka miatt jóval kevesebbet alszunk, sokáig fennmaradunk éjszaka. Eltolódnak az éjszakák és a nappalok, melynek egyik következménye a nappali fáradtság és aluszékonyság.
Az alvásfunkció zavara mögött többféle ok állhat. Gyakran az életmódból erednek ezek a problémák, rossz szokások állnak a háttérben. Ilyen például a késői evés, tévézés vagy netezés. Ha aktív állapotba kerül az agy, akkor nehezebb újra lecsendesíteni, ami az alváshoz szükséges feltétel.
Azt is tapasztalhatjuk, hogy egy hirtelen stressz hatás (családi vagy munkahelyi kihívás vagy probléma) miatt képtelenek vagyunk nyugodtan aludni. Ilyen előfordul, és nem feltétlenül kell erőltetni az alvást, mert azzal pont ellenkező hatást érhetünk el. Természetesen a folyamatos stressz krónikussá teheti az alvászavart is, ami már egy komoly problémának minősül.
Pszichológiai problémák is okozhatnak álmatlanságot, például a szorongás, vagy a depresszió. De többek között légzéssel kapcsolatos tényezők is zavarhatják álmunkat.
Összefoglalva az alvásnak létfontosságú funkciója van életünkben, ezért komolyan kell venni, hogy megfelelő időben, megfelelő ideig, megfelelő minőségű alvást biztosítsunk szervezetünk számára. És ha ez önerőből (tehát például életmód változtatással) nem megy, érdemes felkeresni egy alváscentrumot, ahol szakemberek segítenek abban, hogy újra az „igazak álmát” aludhassuk.
Fotó:
sxc.hu
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.