Csodálatos várandóság - A harmadik trimeszter (29. héttől-40. hétig)
- Dátum: 2013.05.30., 10:27
A várandósság utolsó harmada a legizgalmasabb időszak, s az édesanyák szerint, a legnehezebb, legfárasztóbb is egyben.
Az utolsó trimeszterhez érkezve már a magzatunk nagyjából 1200 grammos, tüdeje fejlődése rohamos léptekben halad. A kismamák pocakja napról, napra nagyobb, s ez már alaposan megterheli a gerincet, a derekat, azonban a még nehezebb súly cipelésére is fel kell készülni, hiszen a hátralévő hetekben a babánk akár megháromszorozhatja a testtömegét. A várandósok egyre többet panaszkodnak arról, hogy folyton vizelési ingert éreznek, mert a méh egyre inkább ránehezedik a hólyagra. A keblek mérete is látványosan növekszik, sőt előfordulhat, hogy előtej szivárog belőle. Ezzel különösebben nem érdemes foglalkozni, nem szabad kinyomni, legfeljebb letörölni.
A 32. héthez érve negyedszer is ellenőrzik a magzat növekedését, fejlődését ultrahangon. A kismamákra is gondosan odafigyelnek, mert az utolsó hetekben könnyen előfordulhat lábdagadás, magas vérnyomás, fejfájás, ami a terhességi magasvérnyomás-betegség tünetei is lehetnek, de az is lehetséges, hogy csupán pihenésre van szüksége az anyukának.
Sokan panaszkodnak még arra, hogy a méh körül időnként éles fájdalmat éreznek, ami szinte belenyillal a has alsó felébe. A tartószalagok ugyanis egyre jobban ki vannak feszítve, amit csakis pihenéssel, fekvéssel tudunk kiküszöbölni.
A 36. héthez érve a babánk már 2500-3000 gramm között mozog. Rendkívül mozgékony, s az arca is szépen formálódik, már szempillái is vannak.
A célegyenesbe fordulva most már bármikor megszülethet a kisbaba. Érdemes a 36. hét után összekészíteni a kórházban szükséges holmikat egy bőröndbe, amit bármelyik pillanatban csak magunkhoz ragadunk és útra készen állunk. A kismamáknál egyre gyakoribb tünet lehet, hogy éjszaka sosem tapasztalt hőhullámok jelentkeznek, szó szerint ömlik róla az izzadság. Ez a szervezetben folyó intenzív munkának és energia felhasználásnak tulajdonítható be.
A 36. héttől rendszeresen meg kell jelenni a magzatmozgás számláló NST vizsgálatokon. Előfordulhat, hogy a hőhullámokon kívül érzelmi hullámzás is eluralkodik a várandóson. Ez is természetes jelenség, úgy, mint a félelem a szüléstől, az ismeretlentől, állandó feszültség, izgalom, hogy mikor indul már meg a szülés.
Az egyetlen jó tanács, hogy ilyenkor igyekezzünk elterelni a figyelmünket valami másra, koncentráljunk inkább a napi feladatokra, próbáljunk minél többet pihenni, nagyokat sétálni, szabad levegőn tartózkodni. A szülés beindulása úgyis egyértelművé válik nagyon gyorsan és onnantól már minden olyan természetes lesz.
Fotó:
sxc.hu
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.