Csodálatos várandóság - A harmadik trimeszter (29. héttől-40. hétig)
- Dátum: 2013.05.30., 10:27
A várandósság utolsó harmada a legizgalmasabb időszak, s az édesanyák szerint, a legnehezebb, legfárasztóbb is egyben.
Az utolsó trimeszterhez érkezve már a magzatunk nagyjából 1200 grammos, tüdeje fejlődése rohamos léptekben halad. A kismamák pocakja napról, napra nagyobb, s ez már alaposan megterheli a gerincet, a derekat, azonban a még nehezebb súly cipelésére is fel kell készülni, hiszen a hátralévő hetekben a babánk akár megháromszorozhatja a testtömegét. A várandósok egyre többet panaszkodnak arról, hogy folyton vizelési ingert éreznek, mert a méh egyre inkább ránehezedik a hólyagra. A keblek mérete is látványosan növekszik, sőt előfordulhat, hogy előtej szivárog belőle. Ezzel különösebben nem érdemes foglalkozni, nem szabad kinyomni, legfeljebb letörölni.
A 32. héthez érve negyedszer is ellenőrzik a magzat növekedését, fejlődését ultrahangon. A kismamákra is gondosan odafigyelnek, mert az utolsó hetekben könnyen előfordulhat lábdagadás, magas vérnyomás, fejfájás, ami a terhességi magasvérnyomás-betegség tünetei is lehetnek, de az is lehetséges, hogy csupán pihenésre van szüksége az anyukának.

Sokan panaszkodnak még arra, hogy a méh körül időnként éles fájdalmat éreznek, ami szinte belenyillal a has alsó felébe. A tartószalagok ugyanis egyre jobban ki vannak feszítve, amit csakis pihenéssel, fekvéssel tudunk kiküszöbölni.
A 36. héthez érve a babánk már 2500-3000 gramm között mozog. Rendkívül mozgékony, s az arca is szépen formálódik, már szempillái is vannak.
A célegyenesbe fordulva most már bármikor megszülethet a kisbaba. Érdemes a 36. hét után összekészíteni a kórházban szükséges holmikat egy bőröndbe, amit bármelyik pillanatban csak magunkhoz ragadunk és útra készen állunk. A kismamáknál egyre gyakoribb tünet lehet, hogy éjszaka sosem tapasztalt hőhullámok jelentkeznek, szó szerint ömlik róla az izzadság. Ez a szervezetben folyó intenzív munkának és energia felhasználásnak tulajdonítható be.
A 36. héttől rendszeresen meg kell jelenni a magzatmozgás számláló NST vizsgálatokon. Előfordulhat, hogy a hőhullámokon kívül érzelmi hullámzás is eluralkodik a várandóson. Ez is természetes jelenség, úgy, mint a félelem a szüléstől, az ismeretlentől, állandó feszültség, izgalom, hogy mikor indul már meg a szülés.
Az egyetlen jó tanács, hogy ilyenkor igyekezzünk elterelni a figyelmünket valami másra, koncentráljunk inkább a napi feladatokra, próbáljunk minél többet pihenni, nagyokat sétálni, szabad levegőn tartózkodni. A szülés beindulása úgyis egyértelművé válik nagyon gyorsan és onnantól már minden olyan természetes lesz.
Fotó:
sxc.hu
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.