A parlagfű nem ismer határokat
- Dátum: 2013.05.31., 15:13
A parlagfű 15 éve Magyarország leginkább kárhoztatott gyomnövénye. Veszedelmes szántóföldi gyom, amely sokak allergiás és asztmás betegségéért felelős. A parlagfű virágpora több allergiás megbetegedés okozója, mint az összes többi allergén növényé együttvéve - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A parlagfű a számára kedvező klímájú területeken gyorsan terjed, ami ellen azonban sokat tehetünk. Ugyanis a rendszeresen megművelt, állandó növényzettel borított terepen nem tud tartósan megtelepedni, a parlagfüvet a kultúrnövények elnyomják. Elemi érdekünk, hogy a virágzást és a mag beérését, szétszóródását helyes talajműveléssel, megfelelő vetésforgó kialakításával és a parlagfű ellen leghatékonyabb technológiák alkalmazásával megakadályozzuk. A védekezés nem lehet egy-egy ország, vagy régió belügye, hiszen a parlagfű nem ismer határokat!
A parlagfű mintegy száz évvel ezelőtt, őshazájából, Észak-Amerikából indult „világhódító” útjára. A nemzetközi kereskedelem kibontakozásával, szennyezett gabonaszállítmányokkal hurcolták be Európába. Az Osztrák-Magyar Monarchia kikötőiből került Magyarországra is. A parlagfű általánosan elterjedt gyakori gyomnövény az USA-ban és Kanada déli részén, de meghonosodott Dél-Amerikában, jelentékeny gyomnövénnyé vált Japánban, Új-Zélandon, Ausztrália keleti részén, Kínában és a Távol-Keleten is.
A parlagfű a második világháború után robbanásszerűen terjedt el. Európai inváziójának két központja volt: az egyik Délkelet-Franciaországban, Lyon körzetében, a nagyobbik Délnyugat-Magyarország Horvátországgal határos részein. Európában a parlagfű terjedésének a tengerszint feletti magasság növekedése, illetve a hőmérséklet csökkenése szab gátat. A növény nem képes alkalmazkodni a hűvös éghajlati körülményekhez, ezért főleg a kukoricatermő területeken – 200 méteres tengerszint feletti magasságig – fordul elő. A parlagfű napjainkban is tovább terjed Európában, a szántóföldeken jelentős károkat okozó gyomnövénnyé vált, a globális felmelegedés következtében a fertőzött területek határa északabbra tolódik. A mérsékelt égövben ott fejlődik legjobban, ahol nyár közepén hosszúak a napok, meleg a hőmérséklet és bőséges a nyári csapadék. A mediterrán éghajlat a parlagfű számára kifejezetten kedvezőtlen.
A legfrissebb adatok szerint a parlagfű pollenkoncentrációja Európában folyamatosan emelkedik, a gyomnövény tovább terjed a három legjobban fertőzött térségből: a Kárpát-medencéből, Franciaország délkeleti részéről és az olaszországi Pó-síkság területéről. A parlagfű káros, allergén hatása nemcsak a növény közvetlen közelében érzékelhető. A kutatók a parlagfű virágporát 5000 méter magasan, sőt a tenger felett, a parttól 160 kilométerre elhelyezett pollencsapdákból is ki tudják mutatni.
Fotó:
alternativgyogyaszat.net
Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?
A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
Staycation – a kanapéról a nyugalomba
Mai témánk a nyaralás, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk, mert mi van akkor, ha a nyaralás nem egy tengerparti szállodában vagy egy hegyi faházban történik… hanem otthon?
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Fenntarthatóság, kapcsolat és küldetés. Mire szolgál egy közösségi kávéház?
A kihasználatlan publikus épületek és a szabad szobák újraértelmezése egyre népszerűbb irány a rendezvényszervezésben. Az egyik lehetséges forma a közösségi kávéház, amely egyfajta kapcsolódási pontként is működhet. Ez a módszer a költséghatékonyság, a technikai háttér kihasználása és a társadalmi hasznosság szempontjából is előnyös. Ráadásul a legtöbb esetben a kávéházhoz többféle program is kapcsolódik, mint például a zenei estek és a közös vacsorák.