Nem szabadalmaztatható az izolált emberi DNS

Az amerikai legfelsőbb bíróság szerint nem szabadalmaztatható az izolált, természetes emberi DNS.

Az Egyesült Államok legmagasabb szintű szövetségi bírói testülete ugyanakkor kompromisszumos ítéletet hirdetett a Myriad Genetics Inc. által levédetett emberigén-szabadalmak törvényességének ügyében.

A kilenctagú bíróság egyhangú szavazással döntött úgy, hogy a szintetikusan előállított génanyagot megilleti a jogvédelem, de az emberi szervezetből kivont, úgynevezett izolált DNS nem szabadalmaztatható.

Az ítélet megsemmisítette a Myriadnak egy népszerű mellrák-szűrési eljárásra vonatkozó szabadalmát, amelyre Angelina Jolie közelmúltban végrehajtott mellműtétje is ráirányította a figyelmet. (A színésznő mindkét egészséges mellét azért távolíttatta el, mert egy hibás gént fedeztek fel nála.) A verdikt egyúttal megváltoztatja a három évtizede bevezetett, vonatkozó szabadalmaztatási eljárást.

Clarence Thomas bíró, az ítélet indoklásának szerzője rámutatott, hogy a Myriad álláspontja - miszerint az általa alkalmazott mell- és petefészekrák-szűréshez alkalmazott, az emberi testből kinyert és izolált DNS szabadalmaztatható - elvetendő, mert sérti a szabadalmaztatásra vonatkozó szabályokat. A bíróság kijelentette, hogy a természet törvényei, a természeti jelenségek és az elvont gondolatok nem szabadalmaztathatók.

"Azt állítjuk, hogy a természetes úton keletkező DNS-szegmens a természet terméke és nem jogosult a szabadalomvédelemre pusztán azért, mert elkülönítették" - hangoztatta Thomas.

A cég a bíróságon megtámadott szabadalom alapján fejlesztette az úgynevezett BRACAnalysis eljárást, amely az emlőrákra való hajlam génjén (angol rövidítéssel: BRCA-n) bekövetkező mutációkat tanulmányozza. Ezek az elváltozások a mell- és petefészekrák kockázatára utalnak. A hibás génnel rendelkező nők esetében a mellrák kifejlődésének veszélye 3-7-szer nagyobb, mint a többieknél és egyúttal nagyobb a petefészekrák kialakulásának valószínűsége is.

A csütörtöki ítéletig a Myriad volt az egyetlen cég, amely a BRCA-géntesztet alkalmazhatta. Az általa birtokolt szabadalom a bírálók szerint meggátolta a többi kutatót a BRCA tanulmányozásában és abban, hogy más szűrési eljárásokat dolgozzanak ki.

Több, a géntechnológiába eddig dollármilliárdokat és sokévi kutatást beleölő cég azzal érvelt a Myriad pártján, hogy a befektetéseknek megtérülését és a hasznot szavatoló szabadalmak nélkül veszélybe kerülhet az áttörések elérése a betegségek legyőzéséért folytatott harcban.

A mintegy 150 ezer kutatót és pácienst, valamint számos szervezetet összefogó felperes csoport viszont azért harcolt, hogy az emberi géneket, beleértve a mesterségesen előállítottakat is, ne lehessen szabadalmaztatni.

A bíróság ítélete szerint a gének és a bennük kódolt információk nem jogosultak a szabadalmi védelemre "pusztán azért, mert elkülönítették azokat az őket körülvevő genetikai anyagtól".

A mesterségesen előállított, komplementer DNS-re, az úgynevezett cDNS-re vonatkozóan azonban úgy határozott a testület, hogy az szabadalmaztatható, mert természetes körülmények között nem fordul elő. Vagyis a Myriad megtarthatja a cDNS-re vonatkozó szabadalmait.

A felperesek 2009-ben a Myriadnak összesen kilenc olyan szabadalmát támadták meg, amelyek két emberi génre, a BRCA1-re és a BRCA2-re vonatkoznak. (Az első a mell- a második pedig a  petefészekrákhoz köthető.) Korábban egy szövetségi bíró arra a megállapításra jutott, hogy a Myriad által bejegyeztetett szövetségi szabadalmak érvénytelenek, ám a fellebbviteli bíróság ezzel ellentétes ítéletet hozott. Így került az ügy a legfelsőbb bíróság elé.

Thomas bíró rámutatott: a Myriadnak továbbra is módjában áll, hogy a BRCA1 és a BRCA2 kutatása során alkalmazott eljárások levédetésével profitra tegyen szert. Hangsúlyozta, hogy az ítélet a két gén alkalmazásának és a velük kapcsolatban megszerzett ismeretek szabadalmaztatására nem terjed ki.

Az amerikai szabadalmi és védjegyhivatalnál eddig több mint négyezer emberigén-szabadalmat jegyeztek be. A szabadalmak becslések szerint az emberi genom mintegy 40 százalékát fedik le. 

A Myriad szabadalmainak jogosságát megtámadó felperesek között volt egyebek között az Amerikai Orvosok Egyesülete, az Amerikai Humángenetikai Társaság, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU) és James Watson, aki 1953-ban az azóta elhunyt Francis Crickkel együtt felfedezte a DNS kettős spirálját.

Fotó: sxc.hu