Menü

Mit tegyünk, ha kórházba kerül a gyerek?

  • Dátum: 2013.06.21., 11:16

Nyáron, amikor többet vagyunk szabad levegőn, járjuk az erdőt, strandolunk, könnyebben előfordul, hogy valamilyen fertőzést kap a gyerek, vagy éppen baleset éri, ami miatt kórházba kerül egy-két napra.

2011-ben Magyarországon 181 ezer gyermek került kórházba. Az ismeretlen helyzet szorongást, félelmet vált ki a gyermekből. Hogyan készíthetjük fel a legkisebbeket
a kórházi tartózkodásra és hogyan könnyíthetjük meg számukra a bent töltött időt? – ezt veszi sorra a K&H összeállítása, amely a K&H gyógyvarázs keretében sorozatos meseolvasásokkal próbál hozzájárulni a kórházban lévő gyerekek lelki gyógyulásához.

2011-ben hazánkban 181 ezer édesanya és család élte át azt a megrázkódtatást, amit gyermeke kórházba kerülése jelent. Bármennyire is fél és aggódik azonban a szülő, a legnagyobb traumát maga a gyermek éli át. Az orvosok, a kórház, az ismeretlen szituáció és a betegségből adódó fájdalom sajátos helyzetet idéznek elő, amely szorongást, félelmet vált ki a gyermekből. Ilyenkor van a legnagyobb szükség a szülői szeretetre, gondoskodásra. A helyzet a szülőtől is hatalmas önfegyelmet kíván, hiszen saját aggodalmain és félelmein túllépve, kellő nyugalmat és bizalmat sugározva kell oldania a feszültséget és megnyugtatnia a gyereket.

Ha mód van rá érdemes már időben elkezdeni a gyermek életkorának, fejlettségi és értelmi szintjének megfelelő lelki felkészítést a kórházra. Fontos elmagyarázni neki, hogy miért kell kórházba mennie, mire számítson, mi fog ott történni. Természetesen más a helyzet, amikor a gyerek hirtelen kerül kórházba. Ilyenkor épp a szülő hívja a mentőt, vagy esetleg nem is tartózkodik a helyszínen. Ebben az esetben is gyorsan túl kell azonban lépni a kezdeti sokkon, és mielőbb a gyerek lelkének ápolására kell koncentrálni – bármilyen nehéz is. Négy  év alatti gyermekek esetén a legfőbb problémát a megszokott környezetből való kiszakadás okozza. Sok esetben ez az első elválás az anyától, szülőktől. Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kamaszkorú gyerekek számára a néhány napos kórházi tartózkodás nem okoz gondot, ez nem teljesen így van.  A kamaszoknak nagyon fontos a szabadság, a kötöttségek nélküli élet, a barátok jelenléte, ez pedig szöges ellentétben áll az elszigeteltséggel járó, szabályokkal teli kórházi léttel. Mindemellett szégyenlősek, nem szívesen beszélnek testi tüneteikről.

Megkönnyíthetjük a gyerek számára a kórházi létet, ha bevisszük kedvenc játékait, mesekönyveit, könyveit, papírt és ceruzát, hogy rajzolhasson. A nagyobbak esetében elengedhetetlen egy mp3 lejátszó, esetleg DVD film, ha van lejátszó a szobában.

„Bár törvény szerint a szülő számára biztosítani kell, hogy a kórházban gyermeke mellett maradhasson, a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt, az intézmények egy része sajnos nem tudja megoldani a szülő elhelyezését. Másrészt sok esetben a szülőnek sincs meg a lehetősége, hogy egyfolytában a kórházi ágy mellett legyen, hiszen neki is vannak kötelező jellegű elfoglaltságai, például dolgoznia kell, vagy épp a többi gyerekkel kell törődnie

A K&H gyógyvarázs mesedoktorok programunkban önkéntesek olvasnak mesét a kórházakban fekvő gyerekeknek. Az elmúlt három év alatt 37 ilyen alkalom volt országszerte, a héten pedig a veszprémi és a gyulai kórházba látogattak el középiskolás diákok, hogy segítsenek a gyerek számára könnyebben elviselhetővé tenni a kórházi létet.

Mindezek ellenére fontos, hogy a család minél többet a beteg mellett legyen. A családtagok – egymás életét is könnyítve – próbálják meg beosztani a látogatásokat. Ilyenkor hozzanak apró ajándékokat, rajzokat, üzeneteket a testvérektől, barátoktól. Igyekezzenek minél többet mesélni neki az otthoni, óvodai, iskolai dolgokról, hogy a kis beteg ne érezze magát teljesen elszakítva addigi életétől, társaitól. Lehetőség szerint az óvó néni, tanár néni, a legjobb barátok egyszer-egyszer szintén menjenek be hozzá, hogy ezzel is emlékeztessék rá, nincs egyedül, gondolnak rá és visszavárják.

A hazaérkezés után nem szabad elfeledkezni az „utógondozásról” sem. A gyerekek zömében hagy valamilyen nyomot a kórházi tartózkodás, amit a hozzájuk legközelebb álló módon próbálnak levezetni. Természetes, hogy a hazaérkezés utáni hetekben többet lesz beteg a játékbaba, a maci, többször kell őket vizsgálatokra küldeni. Próbáljuk a gyereket beszéltetni a történtekről, a saját szintjén elmondatni vele, hogy mit szeretett, mi zavarta leginkább, hogyan érezte magát. Ez segíthet a benne lévő feszültségek mielőbbi feloldásához, támpontokat adhat a következő kórházi tartózkodás előkészítéséhez.

Forrás:
K&H

Fotó:
sxc.hu

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?