Menü

Mit tegyünk, ha kórházba kerül a gyerek?

  • Dátum: 2013.06.21., 11:16

Nyáron, amikor többet vagyunk szabad levegőn, járjuk az erdőt, strandolunk, könnyebben előfordul, hogy valamilyen fertőzést kap a gyerek, vagy éppen baleset éri, ami miatt kórházba kerül egy-két napra.

2011-ben Magyarországon 181 ezer gyermek került kórházba. Az ismeretlen helyzet szorongást, félelmet vált ki a gyermekből. Hogyan készíthetjük fel a legkisebbeket
a kórházi tartózkodásra és hogyan könnyíthetjük meg számukra a bent töltött időt? – ezt veszi sorra a K&H összeállítása, amely a K&H gyógyvarázs keretében sorozatos meseolvasásokkal próbál hozzájárulni a kórházban lévő gyerekek lelki gyógyulásához.

2011-ben hazánkban 181 ezer édesanya és család élte át azt a megrázkódtatást, amit gyermeke kórházba kerülése jelent. Bármennyire is fél és aggódik azonban a szülő, a legnagyobb traumát maga a gyermek éli át. Az orvosok, a kórház, az ismeretlen szituáció és a betegségből adódó fájdalom sajátos helyzetet idéznek elő, amely szorongást, félelmet vált ki a gyermekből. Ilyenkor van a legnagyobb szükség a szülői szeretetre, gondoskodásra. A helyzet a szülőtől is hatalmas önfegyelmet kíván, hiszen saját aggodalmain és félelmein túllépve, kellő nyugalmat és bizalmat sugározva kell oldania a feszültséget és megnyugtatnia a gyereket.

Ha mód van rá érdemes már időben elkezdeni a gyermek életkorának, fejlettségi és értelmi szintjének megfelelő lelki felkészítést a kórházra. Fontos elmagyarázni neki, hogy miért kell kórházba mennie, mire számítson, mi fog ott történni. Természetesen más a helyzet, amikor a gyerek hirtelen kerül kórházba. Ilyenkor épp a szülő hívja a mentőt, vagy esetleg nem is tartózkodik a helyszínen. Ebben az esetben is gyorsan túl kell azonban lépni a kezdeti sokkon, és mielőbb a gyerek lelkének ápolására kell koncentrálni – bármilyen nehéz is. Négy  év alatti gyermekek esetén a legfőbb problémát a megszokott környezetből való kiszakadás okozza. Sok esetben ez az első elválás az anyától, szülőktől. Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kamaszkorú gyerekek számára a néhány napos kórházi tartózkodás nem okoz gondot, ez nem teljesen így van.  A kamaszoknak nagyon fontos a szabadság, a kötöttségek nélküli élet, a barátok jelenléte, ez pedig szöges ellentétben áll az elszigeteltséggel járó, szabályokkal teli kórházi léttel. Mindemellett szégyenlősek, nem szívesen beszélnek testi tüneteikről.

Megkönnyíthetjük a gyerek számára a kórházi létet, ha bevisszük kedvenc játékait, mesekönyveit, könyveit, papírt és ceruzát, hogy rajzolhasson. A nagyobbak esetében elengedhetetlen egy mp3 lejátszó, esetleg DVD film, ha van lejátszó a szobában.

„Bár törvény szerint a szülő számára biztosítani kell, hogy a kórházban gyermeke mellett maradhasson, a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt, az intézmények egy része sajnos nem tudja megoldani a szülő elhelyezését. Másrészt sok esetben a szülőnek sincs meg a lehetősége, hogy egyfolytában a kórházi ágy mellett legyen, hiszen neki is vannak kötelező jellegű elfoglaltságai, például dolgoznia kell, vagy épp a többi gyerekkel kell törődnie

A K&H gyógyvarázs mesedoktorok programunkban önkéntesek olvasnak mesét a kórházakban fekvő gyerekeknek. Az elmúlt három év alatt 37 ilyen alkalom volt országszerte, a héten pedig a veszprémi és a gyulai kórházba látogattak el középiskolás diákok, hogy segítsenek a gyerek számára könnyebben elviselhetővé tenni a kórházi létet.

Mindezek ellenére fontos, hogy a család minél többet a beteg mellett legyen. A családtagok – egymás életét is könnyítve – próbálják meg beosztani a látogatásokat. Ilyenkor hozzanak apró ajándékokat, rajzokat, üzeneteket a testvérektől, barátoktól. Igyekezzenek minél többet mesélni neki az otthoni, óvodai, iskolai dolgokról, hogy a kis beteg ne érezze magát teljesen elszakítva addigi életétől, társaitól. Lehetőség szerint az óvó néni, tanár néni, a legjobb barátok egyszer-egyszer szintén menjenek be hozzá, hogy ezzel is emlékeztessék rá, nincs egyedül, gondolnak rá és visszavárják.

A hazaérkezés után nem szabad elfeledkezni az „utógondozásról” sem. A gyerekek zömében hagy valamilyen nyomot a kórházi tartózkodás, amit a hozzájuk legközelebb álló módon próbálnak levezetni. Természetes, hogy a hazaérkezés utáni hetekben többet lesz beteg a játékbaba, a maci, többször kell őket vizsgálatokra küldeni. Próbáljuk a gyereket beszéltetni a történtekről, a saját szintjén elmondatni vele, hogy mit szeretett, mi zavarta leginkább, hogyan érezte magát. Ez segíthet a benne lévő feszültségek mielőbbi feloldásához, támpontokat adhat a következő kórházi tartózkodás előkészítéséhez.

Forrás:
K&H

Fotó:
sxc.hu

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.