Gyógyvizeink - Miniszterek gatyában, avagy a Gellért gyógyfürdő
- Dátum: 2013.08.24., 09:31
A Gellért gyógyfürdő, vagy ahogy régen ismerték, a Sárosfürdő, Budapest egyik legnevezetesebb gyógyfürdője, már a XIII. században ismerték és használták az itt feltörő forrásvizet.
A Gellért fürdő történetével érdemes alaposabban is megismerkedni. Már a XIII. században, II. András király utasítására fürdőt és kórházat hoztak létre a forrásvíz jótékony hatásait kihasználva. A török időkben Acsik ilidzsének nevezték a fürdőt, aztán Buda visszafoglalása után I. Lipót háziorvos tulajdonába került. Ezután többször is tulajdonost váltott, de végül 1918-ban megnyitotta a kapuit a nagyközönség előtt is. Azóta mindössze egyetlen napra zárt be, egy hatalmas csőtörés miatt. Sőt még a II. világháborúban is folyamatosan nyitva állt a gyógyulni vágyók előtt, annak dacára, hogy egy lövedék szinte teljesen lerombolta a női részleget.
Női részleg, kérdezhetnének vissza azok, akik még sosem jártak ott. Igen, mert 2013. január 1-je előtt csak hétvégén volt koedukált a fürdő, addig külön működött a férfi és női részleg. Ez a szétválasztás viszont többek fantáziáját megmozgatta, hiszen így forgatott díjnyertes kisfilmet egy férfinak álcázott hölgy az urak részlegén. De mesélhetnénk arról a fotósorozatról is, amelyet a korábbi úszómester, Pusztai Sándor készített a Gellért prominens vendégeiről 1930 és 1939 között. Ez a képsorozat a Miniszterek gatyában címet kapta.
Maga víz valóban sok értékes anyagot tartalmaz. Igen gazdag nátriumban, de összességében kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévízről beszélünk, amelynek a flourid tartalma is jelentős.
Főként a gerinc és ízületi bántalmak esetén javasolt a kúraszerű alkalmazása, de porckorongsérülés, ízületi gyulladás, érszűkület, keringési zavarok, asztma és idült hörghurut esetén is igen jótékony.
A Gellért fürdő egy roppant impozáns, szecessziós épületben található, összesen 13 medencét üzemeltetnek, amelyből nyolcban gyógyvízben pihenhetünk. További érdekesség még, hogy a Gellértben kötelező a fürdősapka viselete és a benti nagy medencében kizárólag körben lehet úszni.
Fotó:
parameter.sk
Amikor az otthonod is „beszél” hozzád
Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.
A számítógép fogságában – így fárad el a szemünk a képernyő előtt
Égő, szúró érzés, mintha homok került volna a szembe – sokan legyintenek rá, pedig a szemszárazság egyre gyakoribb probléma. Nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon a látás minőségét is befolyásolhatja. Nézzük meg a kiváltó okokat, a felismerés módját, és azt, miként óvhatjuk meg látószervünk épségét a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.
Miként alakult az anyák napja világszerte
Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?
Egyensúly a víz alatt
Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.
Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága
A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.