Amerikából érkezett Hungaricum
- Dátum: 2013.09.09., 12:14
- amerika, chili, chili paprika, erős, hungaricum, magyar, paprika
A Közép-, és Dél-Amerikában őshonos, több ezer éve termesztett chilipaprika magyar testvére ennél jóval fiatalabb, alig kétszáz esztendős, mégis hungaricum lett. A növény népszerűségét ennél sokkal jobban nem lehetne bizonyítani.
A Dél-Amerikában több mint hatezer éve termesztett, az aztékok és a maják által is kedvelt chilipaprika világhódító útjának kezdete két történelmi eseményhez kapcsolható. Az egyik a török birodalom terjeszkedése, ami megnehezítette a bors Ázsiából történő európai importját, a másik pedig természetesen Amerika felfedezése.
A chilipaprika jellegzetes ízű, csípős termése az öreg kontinens mellett Ázsiát (na és a többi földrészt) is meghódította, mindenütt komoly hatást gyakorolva a helyi gasztronómiára. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, hozzánk először a középkor végén, török közvetítéssel jutott el. Akkor még borsként (törökbors, tatárkabors) említették, a paprika nevet csak később kapta, a Szeged és Kalocsa környéki fűszerpaprika-termesztés beindulását követően pedig széles társadalmi körben is elterjedt. A 19. század közepétől már a magyar konyha alapvető alkotóeleme, fűszere, igazi hungaricum. A hírnevét Szent-Györgyi Albert Nobel-díja is növelte, mivel remek C-vitamin forrásnak bizonyult. Rengeteg fajtája, típusa és felhasználási módja van.
A növény csípősségét okozó kapszaicin jótékony hatásait már a legelső termesztők is ismerték. Vérnyomáscsökkentő, reumatikus fájdalmakat enyhítő, emésztést serkentő, ezek mellett különböző izompanaszok, és cukorbetegség kezelésében is hasznosítható. A kapszaicin egyébként gyógyszeralapanyag is. Tömény fogyasztásától ugyanakkor óvakodni kell, gyulladást okozhat.
Fotó:
pixabay.com
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.