Menü

Amerikából érkezett Hungaricum

A Közép-, és Dél-Amerikában őshonos, több ezer éve termesztett chilipaprika magyar testvére ennél jóval fiatalabb, alig kétszáz esztendős, mégis hungaricum lett. A növény népszerűségét ennél sokkal jobban nem lehetne bizonyítani.

A Dél-Amerikában több mint hatezer éve termesztett, az aztékok és a maják által is kedvelt chilipaprika világhódító útjának kezdete két történelmi eseményhez kapcsolható. Az egyik a török birodalom terjeszkedése, ami megnehezítette a bors Ázsiából történő európai importját, a másik pedig természetesen Amerika felfedezése.

A chilipaprika jellegzetes ízű, csípős termése az öreg kontinens mellett Ázsiát (na és a többi földrészt) is meghódította, mindenütt komoly hatást gyakorolva a helyi gasztronómiára. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, hozzánk először a középkor végén, török közvetítéssel jutott el. Akkor még borsként (törökbors, tatárkabors) említették, a paprika nevet csak később kapta, a Szeged és Kalocsa környéki fűszerpaprika-termesztés beindulását követően pedig széles társadalmi körben is elterjedt. A 19. század közepétől már a magyar konyha alapvető alkotóeleme, fűszere, igazi hungaricum. A hírnevét Szent-Györgyi Albert Nobel-díja is növelte, mivel remek C-vitamin forrásnak bizonyult. Rengeteg fajtája, típusa és felhasználási módja van.

A növény csípősségét okozó kapszaicin jótékony hatásait már a legelső termesztők is ismerték. Vérnyomáscsökkentő, reumatikus fájdalmakat enyhítő, emésztést serkentő, ezek mellett különböző izompanaszok, és cukorbetegség kezelésében is hasznosítható. A kapszaicin egyébként gyógyszeralapanyag is. Tömény fogyasztásától ugyanakkor óvakodni kell, gyulladást okozhat.

Fotó:
pixabay.com

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.