Hol vannak a nagypapák?
- Dátum: 2013.09.16., 13:45
- család, dédpapa, életkor, gyerekvállalás, kitolódás, nagypapa, papa, unoka
A kérdés két szempontból is érdekes. Egyrészről vajon megérik-e az unokák születését, egy olyan világban ahol az első szülés egyre későbbre tolódik. És vajon manapság változott-e a nagypapák szerepe, aktívabban vesznek-e részt az unokák nevelésében?

Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a nagymamák még a dédunokák születését is megérik, a nagypapák pedig van, hogy az unokák születését sem. A várható élettartam még mindig a nők számára jósol hosszabb idő eltöltését a családdal, unokákkal. Érdekesség azonban, hogy a fejlettebb nyugati országokban a nemek között csökken a várható korkülönbség. Ez főként az erősebb nem egészségesebb életvitelének köszönhető, például a dohányzás visszaszorulásának. Ugyanakkor a stresszes életstílus elterjedése, érrendszeri megbetegedések a férfiakat sújtják leginkább. Ezt bizonyítják azok a vizsgálatok is, melyek szerint a kolostorok viszonylag stresszmentes környezetében a nők és férfiak hasonló életkort érnek meg.
Másik nézete a kérdésnek, hogy a nagypapák szerepvállalása a családban változott-e az elmúlt időszakban. Nos, a szakemberek szerint az emancipáció a nagyszülőket is egyenjogúsítja, mára a nagypapa is fontos szereplővé lépett elő. Régen főként a nagymamák vállaltak nagyobb szerepet, az unokák gondozásában. Megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre inkább a nagypapák is kifejezetten várják az unokák megszületését, és aktívabb feladatkört töltenek be. Ez abból is adódhat, hogy eleve a szülői szerepek is változnak, az apák is aktívabb szerepet töltenek be a gyerekek nevelésében és gondozásában.
Mindkét szempontból (életkor és aktív szerepvállalás) látunk egy pozitív tendenciát, amely a nagypapa szerepet kiemeli a háttérből, és nagyobb jelentőséget kölcsönöz neki a család életében. Ugyanakkor van egy negatív folyamat is, manapság a nyugdíj korhatár kitolódik, a stresszes életvitel pedig rányomja bélyegét a férfiak egészségi állapotára. Ráadásul az egyre későbbre tolódó gyermekvállalás sem segíti a nagyszülőket abban, hogy szerepüket betöltsék. Összességében nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nagyszülői szerepkörnek is fontos funkciója van az életben. Reméljük, a címben feltett kérdésünkre pedig, egyre inkább az lesz a válasz, hogy hol is lehetnének (a nagypapák) máshol, mint velünk.
Fotó:
pixabay.com
Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség
A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.
Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban
A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.
Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette
A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.
A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben
A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.