Hol vannak a nagypapák?
- Dátum: 2013.09.16., 13:45
- család, dédpapa, életkor, gyerekvállalás, kitolódás, nagypapa, papa, unoka
A kérdés két szempontból is érdekes. Egyrészről vajon megérik-e az unokák születését, egy olyan világban ahol az első szülés egyre későbbre tolódik. És vajon manapság változott-e a nagypapák szerepe, aktívabban vesznek-e részt az unokák nevelésében?
Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a nagymamák még a dédunokák születését is megérik, a nagypapák pedig van, hogy az unokák születését sem. A várható élettartam még mindig a nők számára jósol hosszabb idő eltöltését a családdal, unokákkal. Érdekesség azonban, hogy a fejlettebb nyugati országokban a nemek között csökken a várható korkülönbség. Ez főként az erősebb nem egészségesebb életvitelének köszönhető, például a dohányzás visszaszorulásának. Ugyanakkor a stresszes életstílus elterjedése, érrendszeri megbetegedések a férfiakat sújtják leginkább. Ezt bizonyítják azok a vizsgálatok is, melyek szerint a kolostorok viszonylag stresszmentes környezetében a nők és férfiak hasonló életkort érnek meg.
Másik nézete a kérdésnek, hogy a nagypapák szerepvállalása a családban változott-e az elmúlt időszakban. Nos, a szakemberek szerint az emancipáció a nagyszülőket is egyenjogúsítja, mára a nagypapa is fontos szereplővé lépett elő. Régen főként a nagymamák vállaltak nagyobb szerepet, az unokák gondozásában. Megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre inkább a nagypapák is kifejezetten várják az unokák megszületését, és aktívabb feladatkört töltenek be. Ez abból is adódhat, hogy eleve a szülői szerepek is változnak, az apák is aktívabb szerepet töltenek be a gyerekek nevelésében és gondozásában.
Mindkét szempontból (életkor és aktív szerepvállalás) látunk egy pozitív tendenciát, amely a nagypapa szerepet kiemeli a háttérből, és nagyobb jelentőséget kölcsönöz neki a család életében. Ugyanakkor van egy negatív folyamat is, manapság a nyugdíj korhatár kitolódik, a stresszes életvitel pedig rányomja bélyegét a férfiak egészségi állapotára. Ráadásul az egyre későbbre tolódó gyermekvállalás sem segíti a nagyszülőket abban, hogy szerepüket betöltsék. Összességében nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nagyszülői szerepkörnek is fontos funkciója van az életben. Reméljük, a címben feltett kérdésünkre pedig, egyre inkább az lesz a válasz, hogy hol is lehetnének (a nagypapák) máshol, mint velünk.
Fotó:
pixabay.com
Ezeket az ételeket soha ne adja a kutyájának!
Sokan úgy tekintenek kutyájukra, mint a család teljes jogú tagjára, ezért természetesnek tűnik, hogy néha megosztják velük az asztalról maradt falatokat. Egy kedves pillantás, egy csóváló farok, és máris a kedvenc négylábú kap egy kis jutalmat. Azonban nem minden emberi fogyasztásra alkalmas étel biztonságos a kutyák számára.
Japán gyaloglás: az egyszerű séta, ami meglepően hatékonyabb lehet a napi 10 000 lépésnél
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a rendszeres mozgás fontos, de a mindennapokban mégis nehéz következetesen időt szakítani rá. Van, aki a lépésszámlálót figyeli és a napi 10 000 lépést próbálja teljesíteni, másoknak viszont már egy hosszabb séta is komoly kihívást jelent a rohanó hétköznapokban. Erre a problémára kínál egy egyszerű, mégis hatékony alternatívát a japán gyaloglás módszere.
Szabadság útközben – a lakókocsis élet előnyei és kihívásai
A lakókocsis élet sokak számára egyet jelent a teljes szabadsággal. Reggel a Hungary Balaton partján ébredni, másnap már az horvát tengerpartján vacsorázni, miközben az otthonunk mindig velünk van – ez valóban különleges életforma. De vajon tényleg olyan idilli ez az életforma, mint amilyennek a közösségi médiában látszik?
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.