Menü

Hol vannak a nagypapák?

A kérdés két szempontból is érdekes. Egyrészről vajon megérik-e az unokák születését, egy olyan világban ahol az első szülés egyre későbbre tolódik. És vajon manapság változott-e a nagypapák szerepe, aktívabban vesznek-e részt az unokák nevelésében?

Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a nagymamák még a dédunokák születését is megérik, a nagypapák pedig van, hogy az unokák születését sem. A várható élettartam még mindig a nők számára jósol hosszabb idő eltöltését a családdal, unokákkal. Érdekesség azonban, hogy a fejlettebb nyugati országokban a nemek között csökken a várható korkülönbség. Ez főként az erősebb nem egészségesebb életvitelének köszönhető, például a dohányzás visszaszorulásának. Ugyanakkor a stresszes életstílus elterjedése, érrendszeri megbetegedések a férfiakat sújtják leginkább. Ezt bizonyítják azok a vizsgálatok is, melyek szerint a kolostorok viszonylag stresszmentes környezetében a nők és férfiak hasonló életkort érnek meg.

Másik nézete a kérdésnek, hogy a nagypapák szerepvállalása a családban változott-e az elmúlt időszakban. Nos, a szakemberek szerint az emancipáció a nagyszülőket is egyenjogúsítja, mára a nagypapa is fontos szereplővé lépett elő. Régen főként a nagymamák vállaltak nagyobb szerepet, az unokák gondozásában. Megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre inkább a nagypapák is kifejezetten várják az unokák megszületését, és aktívabb feladatkört töltenek be. Ez abból is adódhat, hogy eleve a szülői szerepek is változnak, az apák is aktívabb szerepet töltenek be a gyerekek nevelésében és gondozásában.

Mindkét szempontból (életkor és aktív szerepvállalás) látunk egy pozitív tendenciát, amely a nagypapa szerepet kiemeli a háttérből, és nagyobb jelentőséget kölcsönöz neki a család életében. Ugyanakkor van egy negatív folyamat is, manapság a nyugdíj korhatár kitolódik, a stresszes életvitel pedig rányomja bélyegét a férfiak egészségi állapotára. Ráadásul az egyre későbbre tolódó gyermekvállalás sem segíti a nagyszülőket abban, hogy szerepüket betöltsék. Összességében nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nagyszülői szerepkörnek is fontos funkciója van az életben. Reméljük, a címben feltett kérdésünkre pedig, egyre inkább az lesz a válasz, hogy hol is lehetnének (a nagypapák) máshol, mint velünk. 

Fotó:
pixabay.com

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.