Miért sír a csecsemő?
- Dátum: 2013.09.21., 22:07
- csecsemő, megnyugtatás, pelenkacsere, sírás, szorongás
A csecsemők sírása erőteljes hatással van azokra, akik hallják. Vizsgálatok is bizonyítják, hogy a csecsemősírásra a szülőkön a szorongás élettani jelei mutatkoznak, és megfogalmazódik a nyugtalanító kérdés: miért sír a csecsemő.
Sokszor érhető okból sírnak a csecsemők. Azért, mert fáj a hasuk, vagy éhesek, az is lehet, hogy fáradtak, de a teli pelenka is nyűgössé teheti őket. Ennek ellenére sok nő számol be (sokszor szégyenkezve) arról, hogy úgy érzi néha minden ok nélkül sír kisbabájuk.
Szögezzük is le mindjárt, hogy minden kisbaba sír néha azonosítható indok nélkül, főként az élet első két hónapjában. A legtöbb anya pánikszerűen igyekszik rájönni a sírás okára, majd ha már minden szükségesnek vélt dolgot megtett (például szoptatás, pelenkacsere), akkor következnek a különböző megnyugtató technikák. Például ringatás, paskolás, ölelgetés. Szakemberek szerint a vállra támasztott helyzet legtöbb esetben hatékony a sírás megállításában. Érdekesség, hogy sokszor a pelenkacserénél, nem feltétlenül a tiszta pelus a megnyugvás fő oka, hanem a kézbevétel hat pozitívan a síró csecsemőre.
A sikeres nyugtató technikák közös jellemzője, hogy mindegyik megzavarja a csecsemő sírásának ritmusát. Összességében persze minden anya rájön előbb vagy utóbb, hogy saját gyermekénél, melyik módszer működik igazán.
A jó hír az, hogy kettő és négy hónapos kor között már csökken az ahhoz szükséges idő, hogy a síró csecsemőt édesanyja megnyugtassa. Ebben a változásban nemcsak annak van szerepe, hogy az anya egyre jobban ráhangolódik gyermekére, vagy egyre kifinomultabb, rutinosabb technikákkal él. A szakemberek szerint ez az átmenet az érzelmek önszabályozásának kezdetét jelzi.
Fotó:
pixabay.com
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van
A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.
Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek
Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!