A házasság tényleg leszoktathatja a férfiakat a házimunkáról? Mi az igazság?
- Dátum: 2013.10.05., 19:50
- amerikai egyetem, házasság, házimunka, szociológus, tanulmány, vizsgálat
Egy közelmúltban végzett tanulmány szerint a férfiak a házasság előtt több házimunkát végeznek el otthon és sokkal segítőkészebbek, mint az esküvő után. Ezt a felmérések eredményei is alátámasztották. Bár a férjek természetesnek tartják, hogy az együttélés során nincsenek férfi és női feladatok, ám az tény, hogy a gyengébbik nem képviselői mégis kétszer annyi házimunkát végeznek el, mint a férjek. Bár lehet, ez idő alatt a fiúk a bányában dolgoznak…
Rengeteg nő tapasztalta már azt, hogy férje a kapcsolatuk első időszakában sokkal többet segített neki a háztartási munkában, az házasság megkötése óta azonban túlnyomó részt a feleségre marad a mosogatástól elkezdve, a takarításon át még akár a főzés is, pedig köztudott, hogy a legjobb szakácsok viszont a férfiak közül kerül ki. És mégis…
Egy amerikai egyetemen dolgozó szociológus professzor és munkatársai azt vizsgálták, hogy mennyire veszik ki aktívan részüket a házimunkából azok a férfiak és férjek, akik állandó napi kapcsolatban élnek feleségükkel és barátnőjükkel. Ezt a vizsgálatot huszonnyolc, a fejlett országokhoz tartozó társadalmakban, többek közt Magyarországon is elvégezték. Ezzel a felméréssel, több mint 17 000 embert - férfiakat és nőket – kerestek meg, és érdeklődtek szokásaikról. Az együtt élő párokból mindig csak az egyik felet kérték meg, hogy nyilatkozzon és töltse ki a kérdőívet, s válaszoljon azokra a kérdésekre, melyek főként arra irányultak, hogy mennyit dolgozik ő és társa a háztartásban. Azt is vizsgálták, hogy az elvégzett otthoni munka mennyisége függ-e a férfi jövedelmi viszonyaitól és attól, hogy szerinte nemek szerint besorolható-e, hogy ki mennyi házimunkát végez.
A tényekkel alátámasztott eredmények azt mutatták, hogy a még „csak” barátnőjükkel együtt élő férfiak nagyságrendekkel több házimunkát végeznek, mint házasságban élő fajtársaik. Míg a feleségek sokkal több időt töltenek takarítással, mosással és más napi foglalatossággal, mint azok a társaik, akik még nem mentek férjhez. A tehát nők tehát általában véve jóval több házimunkát végeznek. Eszerint a nők átlagosan összesen huszonegy órát főznek, mosnak, takarítanak egy hét alatt, ez időtartam alatt partnerük kevesebb, mint felét, alig kilenc órát áldoz erre a tevékenységre. A kérdésekre kitöltése után, az adott válaszokból kiderült, hogy az összes házimunka 74 százalékát végzik el a nők, és csak 32 százalékát a férfiak. (az összeg azért nem 100%, mert a pároknak csak az egyik tagját kérdezték meg a felmérésben). Fény derült arra is, hogy a nívósabb jövedelemmel rendelkező férfiak rendszerint kevesebbet segítenek feleségüknek, mint a szerényebb fizetéssel rendelkező férjek…
Tessék uraim, itt az alkalom, hogy bizonyítsák a gyengébb nemnek, hogy ez a felmérés csak valami tévedés lehet!
Fotó:
sxc.hu
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.