Krónikus stressz és a súlyosbító körülmények
- Dátum: 2013.10.15., 10:13
- egészségre káros, kapcsolati stressz, középkorú nők, krónikus stressz, rizikó faktor
Leggyakrabban a munkahelyi stressz káros hatásaira hívják fel a figyelmet, pedig az emberi kapcsolatokban megélt feszültségek, aggodalmak is működhetnek krónikus stresszfaktorként.
Minden kapcsolatban vannak nehézségek és feszültségek, ez még nem jelent feltétlenül káros stresszhatást. Akik viszont például különböző kötődési zavarokkal küzdenek, és nagyon félnek a visszautasítástól, kevésbé tudják kezelni a kapcsolati feszültségeket. Ilyen esetekben viszont komoly stressz terhelésről beszélhetünk, amely bizonyítottan gyengíti az immunrendszer ellenálló- képességét.
Ha valaki gyerekként hiányos törődést él át, és csökken a biztonságérzete, akkor nagy valószínűséggel kötődési problémákkal fog küzdeni, ami a későbbiekben kapcsolati feszültségként jelentkezhet. Azok, akik nagyon vágynak az erős kötődésre, folyamatosan várják a megerősítést, gyakran a legkisebb problémákat is traumaként élik meg a kapcsolatukban. Mindez nagyfokú stresszhatást eredményez, amely veszélyezteti az egészséget is.
Egyébként a krónikus stressz különösen károsan hat a középkorú nőkre. Körükben végzett vizsgálatok szerint számos fizikai tünetet okozott a folyamatos stressz, sokszor a káros hatás után jó néhány évvel később jelentkeztek a panaszok. Többségében izom- és ízületi fájdalmakat, fejfájást, migrént és gyomorpanaszokat okozott a krónikus stressz. A középkorú nők veszélyeztetettsége a vizsgálatok szerint nem elsősorban a kapcsolati feszültségekből adódik, náluk a rizikó faktorok a következőek: egyedülállóság, sok munka, dohányzás.
Bár a stressz életünk természetes része, a krónikus stressz komoly fizikai tüneteket is okozhat, ezért ha valamilyen körülmény miatt a veszélyeztetett csoportba tartozunk, érdemes kicsit tudatosabban tennünk ellene.
Fotó:
pixabay.com
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?