Krónikus stressz és a súlyosbító körülmények

Leggyakrabban a munkahelyi stressz káros hatásaira hívják fel a figyelmet, pedig az emberi kapcsolatokban megélt feszültségek, aggodalmak is működhetnek krónikus stresszfaktorként.

Minden kapcsolatban vannak nehézségek és feszültségek, ez még nem jelent feltétlenül káros stresszhatást. Akik viszont például különböző kötődési zavarokkal küzdenek, és nagyon félnek a visszautasítástól, kevésbé tudják kezelni a kapcsolati feszültségeket. Ilyen esetekben viszont komoly stressz terhelésről beszélhetünk, amely bizonyítottan gyengíti az immunrendszer ellenálló- képességét.

Ha valaki gyerekként hiányos törődést él át, és csökken a biztonságérzete, akkor nagy valószínűséggel kötődési problémákkal fog küzdeni, ami a későbbiekben kapcsolati feszültségként jelentkezhet. Azok, akik nagyon vágynak az erős kötődésre, folyamatosan várják a megerősítést, gyakran a legkisebb problémákat is traumaként élik meg a kapcsolatukban. Mindez nagyfokú stresszhatást eredményez, amely veszélyezteti az egészséget is.

Egyébként a krónikus stressz különösen károsan hat a középkorú nőkre. Körükben végzett vizsgálatok szerint számos fizikai tünetet okozott a folyamatos stressz, sokszor a káros hatás után jó néhány évvel később jelentkeztek a panaszok. Többségében izom- és ízületi fájdalmakat, fejfájást, migrént és gyomorpanaszokat okozott a krónikus stressz. A középkorú nők veszélyeztetettsége a vizsgálatok szerint nem elsősorban a kapcsolati feszültségekből adódik, náluk a rizikó faktorok a következőek: egyedülállóság, sok munka, dohányzás.

Bár a stressz életünk természetes része, a krónikus stressz komoly fizikai tüneteket is okozhat, ezért ha valamilyen körülmény miatt a veszélyeztetett csoportba tartozunk, érdemes kicsit tudatosabban tennünk ellene.

Fotó:
pixabay.com