Krónikus stressz és a súlyosbító körülmények
- Dátum: 2013.10.15., 10:13
- egészségre káros, kapcsolati stressz, középkorú nők, krónikus stressz, rizikó faktor
Leggyakrabban a munkahelyi stressz káros hatásaira hívják fel a figyelmet, pedig az emberi kapcsolatokban megélt feszültségek, aggodalmak is működhetnek krónikus stresszfaktorként.
Minden kapcsolatban vannak nehézségek és feszültségek, ez még nem jelent feltétlenül káros stresszhatást. Akik viszont például különböző kötődési zavarokkal küzdenek, és nagyon félnek a visszautasítástól, kevésbé tudják kezelni a kapcsolati feszültségeket. Ilyen esetekben viszont komoly stressz terhelésről beszélhetünk, amely bizonyítottan gyengíti az immunrendszer ellenálló- képességét.
Ha valaki gyerekként hiányos törődést él át, és csökken a biztonságérzete, akkor nagy valószínűséggel kötődési problémákkal fog küzdeni, ami a későbbiekben kapcsolati feszültségként jelentkezhet. Azok, akik nagyon vágynak az erős kötődésre, folyamatosan várják a megerősítést, gyakran a legkisebb problémákat is traumaként élik meg a kapcsolatukban. Mindez nagyfokú stresszhatást eredményez, amely veszélyezteti az egészséget is.
Egyébként a krónikus stressz különösen károsan hat a középkorú nőkre. Körükben végzett vizsgálatok szerint számos fizikai tünetet okozott a folyamatos stressz, sokszor a káros hatás után jó néhány évvel később jelentkeztek a panaszok. Többségében izom- és ízületi fájdalmakat, fejfájást, migrént és gyomorpanaszokat okozott a krónikus stressz. A középkorú nők veszélyeztetettsége a vizsgálatok szerint nem elsősorban a kapcsolati feszültségekből adódik, náluk a rizikó faktorok a következőek: egyedülállóság, sok munka, dohányzás.
Bár a stressz életünk természetes része, a krónikus stressz komoly fizikai tüneteket is okozhat, ezért ha valamilyen körülmény miatt a veszélyeztetett csoportba tartozunk, érdemes kicsit tudatosabban tennünk ellene.
Fotó:
pixabay.com
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.