Hogyan győzd le a vasárnapi szorongást?
- Dátum: 2025.10.03., 07:22
- Szabó Máté
- képek: pexels
Sokan már hétvégén azt érzik, hogy összeszorul a gyomruk a közelgő hétfő miatt. Ilyenkor ez az időszak nem az energiagyűjtésről, hanem az aggódásról szól. Pedig néhány egyszerű szemléletváltással és apró szokással könnyebbé tehetjük a hét lezárását, ezáltal a kezdete sem tűnik olyan ijesztőnek és lehangolónak. A pihenőnap akkor lesz teljes, ha megtanuljuk a benne rejlő lehetőségeket kihasználni.

Az első lépés, hogy átgondoljuk, mi váltja ki bennünk a nyugtalanságot. Lehet, hogy a munkahelyi teendők sokasága, az ottani légkör, vagy egyszerűen csak az érzés, hogy nem lehetünk otthon. Ugyanakkor az is hozzájárulhat, ha azt érezzük, hogy nem foglalkozhatunk a hobbinkkal, és nem azt csináljuk, amihez igazán kedvünk lenne. Érdemes minél pontosabban meghatározni, hogy mi az, ami a hétfőhöz kapcsolódva ilyen terhet jelent számunkra. Ha időt szánunk a megoldások kigondolására, az már önmagában megnyugtató lehet.
Pihenjünk, ne szorongjunk
Sokat könnyít a helyzeten, ha a vasárnapot teljesen új szemszögből közelítjük meg. Legyen ez a mi napunk, amikor olyan szabadidős tevékenységgel foglalkozunk, ami örömet okoz. Ez lehet egy kedvenc étel, filmnézés, egy séta a természetben, valamilyen alkotói tevékenység vagy akár egy hobbiszerű másodállás is. Ha így tekintünk rá, lassan nem a hétvégét fogjuk látni benne, hanem egy napot, ami rólunk szól. Ha visszatérően ekkorra halmozódnak a házimunkák, érdemes inkább korábban letudni azokat, hogy a vasárnap valóban a regenerálódásról szóljon. Ugyanígy jó ötlet hétfőre is betervezni valami kellemes programot, amit várhatunk, ezáltal nem rettegve, hanem izgatottan vágunk bele az új hétbe.
Ha mégis azon kapjuk magunkat, hogy csak a közelgő munkát látjuk, akkor menjünk ki a szabadba. Egy rövid séta vagy kocogás is segít, a friss levegő pedig új lendületet adhat. Néhány perc is elég ahhoz, hogy felfrissüljünk és más szemmel térjünk vissza a lakásba. Ha az időjárás nem engedi, akkor jógával vagy benti edzéssel is hasonló hatást érhetünk el.
Mit tehetünk a lehangoltság ellen?

Érdemes vasárnap teljesen kizárni a munkát. Ne ekkor válaszoljunk a céges levelek tömkelegére, és ne ilyenkor készítsük el a heti szakmai tervet sem, hiszen erre jó esetben munkaidőben is jut idő, vagy legfeljebb a műszak után. A hetedik nap legyen a pihenésé, mert ha már ekkor elkezdünk a hétfői kötelezettségeken aggódni, az tönkreteheti a hangulatunkat. Ellenben ha valóban feltöltődünk, a következő reggel során sokkal produktívabbak leszünk, és ez elégedettséggel tölthet el bennünket.
A hétköznapra való felkészüléshez az is nagy segítség, ha készítünk egy tervet. Amikor van szabadidőnk, írjuk le a következő időszak tennivalóit, ne csak a munkát, hanem az otthoni és a személyes feladatokat is. Ha mindent beosztunk, és nem akarjuk egyetlen nap alatt letudni a tennivalókat, máris kevésbé tűnik nyomasztónak a hétfő reggel. Ha eljutunk egy olyan pontra, hogy a hét utolsó óráira a fizikai rosszullét kerülget, és ennek hátterében a munkahelyi környezet vagy a szakmai túlhajszoltság áll, akkor itt az ideje komolyabban átgondolni a helyzetünket. Az élet túl rövid ahhoz, hogy évekig csak túlélésre játsszunk. Ha megtaláljuk azt a munkát, amiben örömünket leljük, akkor az újbóli kezdet már nem a rettegésről, hanem sokszor inkább a várakozásról fog szólni.
A vasárnapi szorongás leküzdéséhez nemcsak a gondolataink felfrissítése, hanem az apró és a tudatos lépések is kulcsfontosságúak. Miközben a pozitív megerősítések erősítik a változásba vetett hitünket, a kisebb, elérhető célok megvalósítása biztos alapot ad a valódi fejlődéshez. Ha megtanuljuk formálni az önbizalmunkat, és közben aktívan építjük a jövőnket, akkor a hétfők többé nem fenyegetésként jelennek meg, hanem új lehetőségként. A változás nem egyik napról a másikra történik, de minden tudatos gondolat és apró lépés közelebb visz ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.
Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?
Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?
Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?