Menü

Kapszulával, vagy anélkül?

Ki gondolná, hogy a kávépiac egyik leggyorsabban növő és így az egyik legnagyobb üzletet jelentő része ma a kapszulás kávék területe. Vajon jobb is, mint a hagyományos? És ha igen, megéri a fogyasztása?

Szinte mindenki ismeri a csillogó-villogó, ultramodern gépek, és a hozzájuk kapható kapszulás kávék széles választékát. Nem csoda, hiszen az utóbbi években a hollywoodi sztárokat sem nélkülöző, méregdrága reklámhadjárat vezette be e termékeket. A reklám nem volt véletlen, hiszen kiderült, a kapszulás kávénak igen komoly piaca van.

Érdekesség, hogy a kapszulás kávét nem néhány, hanem több mint 30 éve találták ki. Hamarosan elkészültek hozzájuk az elkészítéséhez szükséges kávégépek, és (jóval később) beindult az üzlet is. Ma már az anyacég mellett/mögött számos gyártó és forgalmazó igyekszik szeletet hasítani magának a tortából.

Az első, amit össze tudunk hasonlítani a kávézási formák területén, az az ár. Az eredmény mindjárt szembetűnő, ugyanis a kapszulás fajta jóval drágább, mint a hagyományos elkészítés. Ha gépeket nézzük, fordított a dolog, egy profi kávéfőző komoly kiadás (kb. 100 000 forint), míg kapszulás testvérét fele, vagy negyed ennyiért is megkaphatjuk. Szokástól függ, de összességében a kapszulás fogyasztás a drágább.

A másik dolog a minőség. A kapszulás marketingje a tisztaság, a gyorsaság, az egyszerűség és az elegancia mellett azt tűzte a zászlajára, hogy a kávét úgy csomagolják, hogy a lehető legjobban megőrizze zamatát. A szakértők jelentős része ugyanakkor egybehangzóan állítja, hogy az igazi kávé csak a frissen őrült (és persze egy csomó más kritériumnak megfelelő) alapanyagból készült fajta. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy számos egyéb főzési technika (például a filteres) létezik, és ezek közül sok nem feltétlenül üt meg magas minőségi szintet.

Az igazi választ persze majd az idő fogja megadni, néhány év, vagy évtized alatt eldől, hogy a kapszulás kávé csak múló fellángolás, vagy a kávéipar igazi forradalma.

Fotó:
pixabay.com

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.