Kapszulával, vagy anélkül?
- Dátum: 2013.11.01., 20:40
- hagyományos kávé, kapszulás kávé, kávé, kávéfőző
Ki gondolná, hogy a kávépiac egyik leggyorsabban növő és így az egyik legnagyobb üzletet jelentő része ma a kapszulás kávék területe. Vajon jobb is, mint a hagyományos? És ha igen, megéri a fogyasztása?
Szinte mindenki ismeri a csillogó-villogó, ultramodern gépek, és a hozzájuk kapható kapszulás kávék széles választékát. Nem csoda, hiszen az utóbbi években a hollywoodi sztárokat sem nélkülöző, méregdrága reklámhadjárat vezette be e termékeket. A reklám nem volt véletlen, hiszen kiderült, a kapszulás kávénak igen komoly piaca van.
Érdekesség, hogy a kapszulás kávét nem néhány, hanem több mint 30 éve találták ki. Hamarosan elkészültek hozzájuk az elkészítéséhez szükséges kávégépek, és (jóval később) beindult az üzlet is. Ma már az anyacég mellett/mögött számos gyártó és forgalmazó igyekszik szeletet hasítani magának a tortából.
Az első, amit össze tudunk hasonlítani a kávézási formák területén, az az ár. Az eredmény mindjárt szembetűnő, ugyanis a kapszulás fajta jóval drágább, mint a hagyományos elkészítés. Ha gépeket nézzük, fordított a dolog, egy profi kávéfőző komoly kiadás (kb. 100 000 forint), míg kapszulás testvérét fele, vagy negyed ennyiért is megkaphatjuk. Szokástól függ, de összességében a kapszulás fogyasztás a drágább.
A másik dolog a minőség. A kapszulás marketingje a tisztaság, a gyorsaság, az egyszerűség és az elegancia mellett azt tűzte a zászlajára, hogy a kávét úgy csomagolják, hogy a lehető legjobban megőrizze zamatát. A szakértők jelentős része ugyanakkor egybehangzóan állítja, hogy az igazi kávé csak a frissen őrült (és persze egy csomó más kritériumnak megfelelő) alapanyagból készült fajta. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy számos egyéb főzési technika (például a filteres) létezik, és ezek közül sok nem feltétlenül üt meg magas minőségi szintet.
Az igazi választ persze majd az idő fogja megadni, néhány év, vagy évtized alatt eldől, hogy a kapszulás kávé csak múló fellángolás, vagy a kávéipar igazi forradalma.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.