Minden negyedik férjezett nő családon belüli erőszak áldozata Kínában
- Dátum: 2013.11.27., 15:45
Az Összkínai Nőszövetség (ACWF) adatai szerint a házastársi kötelékben élő asszonyok egynegyede szenved családon belüli erőszaktól Kínában - segítséget ugyanakkor csupán töredékük kér.
A nők jogainak és érdekeinek érvényesítését szolgáló - kormányzati fenntartású - szövetség becslései szerint minden negyedik férjezett nő vált már házassága során családi erőszak áldozatává, vagyis szenvedett el valamilyen szintű bántalmazást otthonában, férje részéről. Ez a 270 millió kínai családot alapul véve csaknem hét magyarországnyi hölgyet jelent. A megdöbbentő statisztikát Tan Lin, az ACWF főtitkárja most ismertette egy szakmai konferencán, a jelenséget "a társadalmi fejlődés rákfenéjének" nevezve - írja a sina.com hírportál.
Az ACWF honlapján fellelhető statisztikák szerint évente mindössze 50 ezer nő kér segítséget a gyengébb nemet segítő szervezetektől, családon belüli erőszak miatt ennek töredéke fordul bírósághoz. Ennek egyik oka a kínaiak magánügyeket illetően hagyományosan szégyellős volta, valamint a család elsőségét hirdető nevelés, de hozzájárul a jogi védelem hiánya is.
Tíz évvel ezelőtt az ilyen esetek ismeretlennek számítottak az országban. Az érintett nők védelmére a mai napig csupán tartományi szinten létezik szabályozás, a nemzeti szintű jogszabály megalkotása a hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg is folyamatban van. A törvény tartalmáról ráadásul egyelőre szinte semmit nem lehet tudni, annak ellenére sem, hogy a tervezet nyilvánosságra hozatalára az év elején 12 ezer aláírást tartalmazó petíció szólította fel a törvényalkotókat.
A nők ellen családon belül elkövetett erőszak kérdése tavaly év vége óta számít "forró témának" Kínában. Akkor a 42 éves Li Jen esete váltott ki hatalmas visszhangot, miután halálra ítéltek őt amiatt, hogy - több év szenvedés után - megölte az őt sok esetben súlyosan bántalmazó férjét. Ezt követően, ez év elején, az ország egykori álomházasságának is családon belüli erőszak vetett véget. Az amerikai Kim Lee - számos korábbi tabut megdöntve - százmilliók előtt tárta fel a bántalmazását bizonyítói fotóit, azokat az internetre is feltöltve, és példáját azóta számos hölgy követte. Lee a hét elején egy, a hozzá hasonló cipőben járókat segítő alapítvány felállításának tervét jelentette be, ami újabb ösztönzőként hathat a helyzetükön változtatni kívánó áldozatok számára.
Forrás:
MTI
Fotó:
kigondoltam.blog.hu
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.