Menü

Gyógyító kábulat

Az orvosi hipnózis úttörését a gyógyításban még mindig sokféle tévhit akadályozza, annak ellenére, hogy az emberi testre gyakorolt hatását (például: ellazíthatja az izmokat, csökkentheti a stresszhormonok szintjét) számos tudományos bizonyíték igazolja.

A sok előítélet ellenére, ismételten egyre nagyobb figyelem irányul a hipnózis alkalmazására. Volt időszak, amikor tiltott módszer volt, és a laikusok szemében mindig is misztérium lengte be ezt az eljárást. Pedig a hipnózis nem bűvész trükk, és nem is hókuszpókusz, persze előfordulhat, hogydilettánsok visszaélnek vele.

A hipnózis egy módosult tudatállapot, az eljárás második fontos része pedig az üzenet, vagyis a szuggesztió. A hipnotizőr a szuggesztiók révén célzott hatást vált ki a hipnotizált személy viselkedésében és testi működésében.  Az eljárás lényege, hogy az alany figyelme bizonyos testi folyamatokra irányuljon, és ennek segítségével például fokozható az immunrendszer aktivitása, gyógyíthatóak különböző bőrproblémák is. A fájdalomcsökkentő szuggesztiók alkalmazása az egyik leggyakrabban használt üzenet a hipnózis során. Az altatógázok forgalmazásának elterjedését megelőzően, nagyon gyakran alkalmaztak fájdalomcsökkentő és vérzéscsillapító hipnotikus szuggesztiókat a műtétek alatt.

Kár lenne a berögzült előítéletek miatt elvetnünk ezt a mai korban akár még alternatív gyógymódnak is mondható értékes eljárást. Sokféle lehetőség rejlik benne, ráadásul hazánk úttörő szereppel bír a hipnózis területén.

Fotó:
pixabay.com

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.