Menü

Gyógyító kábulat

Az orvosi hipnózis úttörését a gyógyításban még mindig sokféle tévhit akadályozza, annak ellenére, hogy az emberi testre gyakorolt hatását (például: ellazíthatja az izmokat, csökkentheti a stresszhormonok szintjét) számos tudományos bizonyíték igazolja.

A sok előítélet ellenére, ismételten egyre nagyobb figyelem irányul a hipnózis alkalmazására. Volt időszak, amikor tiltott módszer volt, és a laikusok szemében mindig is misztérium lengte be ezt az eljárást. Pedig a hipnózis nem bűvész trükk, és nem is hókuszpókusz, persze előfordulhat, hogydilettánsok visszaélnek vele.

A hipnózis egy módosult tudatállapot, az eljárás második fontos része pedig az üzenet, vagyis a szuggesztió. A hipnotizőr a szuggesztiók révén célzott hatást vált ki a hipnotizált személy viselkedésében és testi működésében.  Az eljárás lényege, hogy az alany figyelme bizonyos testi folyamatokra irányuljon, és ennek segítségével például fokozható az immunrendszer aktivitása, gyógyíthatóak különböző bőrproblémák is. A fájdalomcsökkentő szuggesztiók alkalmazása az egyik leggyakrabban használt üzenet a hipnózis során. Az altatógázok forgalmazásának elterjedését megelőzően, nagyon gyakran alkalmaztak fájdalomcsökkentő és vérzéscsillapító hipnotikus szuggesztiókat a műtétek alatt.

Kár lenne a berögzült előítéletek miatt elvetnünk ezt a mai korban akár még alternatív gyógymódnak is mondható értékes eljárást. Sokféle lehetőség rejlik benne, ráadásul hazánk úttörő szereppel bír a hipnózis területén.

Fotó:
pixabay.com

Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.