Menü

Gyerekek és gépek

A mai gyerekek már egy digitális világban, számítógépek, okostelefonok, laptopok, tabletek környezetében nőnek fel. Már nem az a kérdés, hogy ez ellen mit kell tenni, hanem az, hogyan kell hozzá alkalmazkodni.

Ahogyan a digitális eszközök egyre szervesebb részei világuknak, természetesen a gyermekek mindennapi életének, felcseperedésének is azok. Persze a gyereket még mindig meg lehet próbálni izolálni e környezettől, megtiltani, vagy korlátozni a számítógép használatot, de ezzel a módszerrel csak azt érjük el, hogy furcsának, idegennek érzi magát a külvilágban, nehezen alkalmazkodik és érvényesül. A másik dolog: az emberiség egy megállíthatatlan fejlődési folyamatának, trendjének útjában állni teljesen értelmetlen. Éppen ezért az ellenállás helyet sokkal jobb stratégia az alkalmazkodás és a tudatosság.

Digitális bennszülöttek – így nevezik azokat a gyerekeket, akik nem életük egy későbbi szakaszában találkoznak a számítógépekkel, hanem beleszületnek a technikai vívmányok világába. Ők a többiektől eltérően kezelik és látják a digitális világot. Az asztali számítógépek után megjelenő laptopok, notebookok, okostelefonok és tabletek ráadásul a korábbinál is közelebb hozták azt a világot a fiatalokhoz. A tabletek például játékos, egyszerű kezelési módjukkal ideális terepet jelentenek az ismerkedésre.

Ma már egyre több, gyerekekre specializált szoftver jelenik meg ezeken az eszközökön, és a folytatás is sejthető, valószínűleg hamarosan egészen kicsi kortól az oktatás szervez részét képezik a számítógépek. A kutatások még gyerekcipőben járnak, hiszen egy viszonylag fiatal jelenségről van szó, de azt a szakemberek máris kijelentették: az egyik legfontosabb dolog az, hogy a tartalomfogyasztás ne passzív, hanem aktív legyen. Leegyszerűsítve mese és videónézegetés helyett oktató és készség fejlesztő programok, játékok használata ajánlott. Szigorú szülői felügyelet mellett.

Azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy hány éves kortól lehet a gyerek kezébe adni a tabletet. A dolog most úgy áll, hogy a kezdés ideje egyre közelebb kerül a születéshez, de nagyon sokan kétéves kor előtt nem ajánlják a használatot, ahogy a tévézést sem.

A géphasználatnál – épp ahogy felnőtt korban – a minőség mellett nagyon oda kell figyelni a mennyiségre, azaz arra, hogy váljon beszűkítővé, ne menjen a mozgás, a kinti programok, az emberi kapcsolatok rovására. Naponta több óráról például semmiképpen sem lehet szó.

Fotó:
pixabay.com

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?