Menü

Mihez, mit igyunk karácsonykor

Közelednek a karácsonyi ünnepek, és a következő napokban nemcsak különleges ételekkel, hanem rengeteg féle itallal is tele lesznek az asztalok. Már csak össze kell párosítanunk őket.

A túlevésből, a hétköznapok átlagát bőven meghaladó étel-, és (alkoholos) italfogyasztásból eredő év végi „gyomorsokkot” nagyban csökkenthetjük, ha odafigyelünk arra, hogy melyik ételhez, mit iszunk.

Elsőnek itt van a bor, mint a karácsonyi gasztronómia italválasztékának egyik elengedhetetlen szereplője. Kezdjük a végén! A desszerthez, süteményekhez nyilvánvalóan édes bor dukál, de nem mindegy, hogy melyikhez, milyen. A gyümölcsös, túrós édességekhez általában fehérbort (akár fél édeset), a kakaós, csokoládés, töményebb, édesebb sütifélékhez pedig vörösbort ajánlanak.

A könnyebb ételekhez, levesekhez, tésztákhoz, salátákhoz, hidegtálakhoz könnyű, száraz fehérborok illenek, a testesebb fehérborfajták pedig az ezeknél egy fokkal „bonyolultabb”, azaz sokszínűbb, ízesebb ebédekhez, vacsorákhoz. Halászléhez, gulyásleveshez, töltött káposztához vörösbor illik, ahogyan marha, vagy vadhúshoz, kacsa és libacombhoz is. A különbség az, hogy utóbbi ételek testesebb borkíséretet igényelnek, illetve ízük ekkor jön ki a legjobban.

Az átlag magyar polgár a sört már kevésbé szortírozza, válogatja, mint a bort, pedig a különböző típusok, márkák íz világa között alapvető különbségek vannak. Visszatérve a boros példákhoz, kissé leegyszerűsítve a „vörösboros” ételeket ale, a fehéborral kísérteket lager típusú sörökkel fogyaszthatjuk. A nehéz ételekhez nyugodtan válasszunk testesebb söröket, a fűszeres ételekhez például inkább a keserűbb fajták passzolnak. Érdekesség, hogy az édességek sem taszítják a sört, viszont nem könnyű hozzájuk megfelelőt választani. Általában az édesebb fajták a megfelelőek, de a csokoládénál például a száraz is működhet.

Az év végén leginkább szilveszterkor előkerülő pezsgő is remek desszert-kísérő, a szénsavas ital fokozza az ételek ízért.

A magyar gasztronómia hagyományos és manapság is nagyon divatos töménye, a pálinka sem csupán az étkezés előtt hasznos és érdekes ital, hanem akár kísérőként is.

Az alkoholos italok tehát a gasztronómiai alapelvek figyelembe vételével nemcsak ízletes kiegészítői lehetnek a karácsonyi menünek, hanem segítségükkel több ilyekor tapasztalható gyomorprobléma is megelőzhető. Az íz világot érintő szabályok mellett persze akad még egy fontos tanács: mindenhez csak mértékkel! 

Fotó:
pixabay.com

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.