Mihez, mit igyunk karácsonykor
- Dátum: 2013.12.13., 13:55
- ale, bor, fehér, lager, pálinka, pezsgő, sör, száraz, telt, ünnepi menü, vörös
Közelednek a karácsonyi ünnepek, és a következő napokban nemcsak különleges ételekkel, hanem rengeteg féle itallal is tele lesznek az asztalok. Már csak össze kell párosítanunk őket.
A túlevésből, a hétköznapok átlagát bőven meghaladó étel-, és (alkoholos) italfogyasztásból eredő év végi „gyomorsokkot” nagyban csökkenthetjük, ha odafigyelünk arra, hogy melyik ételhez, mit iszunk.

Elsőnek itt van a bor, mint a karácsonyi gasztronómia italválasztékának egyik elengedhetetlen szereplője. Kezdjük a végén! A desszerthez, süteményekhez nyilvánvalóan édes bor dukál, de nem mindegy, hogy melyikhez, milyen. A gyümölcsös, túrós édességekhez általában fehérbort (akár fél édeset), a kakaós, csokoládés, töményebb, édesebb sütifélékhez pedig vörösbort ajánlanak.
A könnyebb ételekhez, levesekhez, tésztákhoz, salátákhoz, hidegtálakhoz könnyű, száraz fehérborok illenek, a testesebb fehérborfajták pedig az ezeknél egy fokkal „bonyolultabb”, azaz sokszínűbb, ízesebb ebédekhez, vacsorákhoz. Halászléhez, gulyásleveshez, töltött káposztához vörösbor illik, ahogyan marha, vagy vadhúshoz, kacsa és libacombhoz is. A különbség az, hogy utóbbi ételek testesebb borkíséretet igényelnek, illetve ízük ekkor jön ki a legjobban.
Az átlag magyar polgár a sört már kevésbé szortírozza, válogatja, mint a bort, pedig a különböző típusok, márkák íz világa között alapvető különbségek vannak. Visszatérve a boros példákhoz, kissé leegyszerűsítve a „vörösboros” ételeket ale, a fehéborral kísérteket lager típusú sörökkel fogyaszthatjuk. A nehéz ételekhez nyugodtan válasszunk testesebb söröket, a fűszeres ételekhez például inkább a keserűbb fajták passzolnak. Érdekesség, hogy az édességek sem taszítják a sört, viszont nem könnyű hozzájuk megfelelőt választani. Általában az édesebb fajták a megfelelőek, de a csokoládénál például a száraz is működhet.
Az év végén leginkább szilveszterkor előkerülő pezsgő is remek desszert-kísérő, a szénsavas ital fokozza az ételek ízért.
A magyar gasztronómia hagyományos és manapság is nagyon divatos töménye, a pálinka sem csupán az étkezés előtt hasznos és érdekes ital, hanem akár kísérőként is.
Az alkoholos italok tehát a gasztronómiai alapelvek figyelembe vételével nemcsak ízletes kiegészítői lehetnek a karácsonyi menünek, hanem segítségükkel több ilyekor tapasztalható gyomorprobléma is megelőzhető. Az íz világot érintő szabályok mellett persze akad még egy fontos tanács: mindenhez csak mértékkel!
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?