Szmog riadó: mi van a köd mögött?
- Dátum: 2014.01.11., 22:07
- elektromos meghajtású gépjárművek, légszennyezés, szállópor koncentrátum, szmog, tömegközlekedés
A téli időszak gyakori jelensége, hogy időről időre szmog riadót hirdetnek. És bár van előttünk éppen elég rémkép, lásd ázsiai nagy városokat ellepő, mérgező „ködfelhő”, mégsem tudjuk igazán komolyan venni.
Sokaknak nem is mond semmit, hogy most éppen magas vagy sem a szállópor koncentrátum, a szmog riadó esetén legtöbben nem is változtatunk semmit napi életvitelünkön, pedig azért egyéni szinten is lenne mit tenni.
Egyrészt ha a hatóság jelzik a szmog veszélyt, akkor igyekezzünk tényleg minél kevesebb időt tölteni a szabad levegőn, és szabadtéri sportolást is jobb elhalasztani. A betegek számára különösen kockázatos lehet ilyenkor kimozdulni, akik pedig kerékpárral közlekednek, javasolt maszkot viselni egészségük érdekében.
Az „eseti kezelés” mellett az is fontos, hogy mit tehetünk a levegőszennyezés ellen. A gépjárműpark megfelelő ellenőrzése, karbantartása kulcsfontosságú lehet. A tömegközlekedés is meghatározó tényező ebben a kérdésben, nagyobb arányban kellene használni az elektromos meghajtású gépjárműveket, valamint a gázüzemű járművek is kedvezőek a szállópor kibocsátás szempontjából. Nagy gond lehet még téli időszakban a fűtés formája. Egyedi fűtési formák között megtalálható szén vagy hulladék alapú tüzelés különösen szennyezi a levegőt, ezért ezeket legalább a kritikus időszakokban (szmog riadó ideje alatt) érdemes háttérbe szorítani.
Egyébként riasztó tény, hogy Európában Dél- Lengyelország, Csehország és a Pó- völgye mellett, Magyarország is a legszennyezettebb területeket között van szállópor tekintetében. Ennek persze meteorológiai okai is vannak. Az ipari légszennyezés mellett olyan tényezők is hatással lehetnek a levegő minőségére, mint például a medencék speciális domborzata.
A téli időszakban különösen jellemző az úgy nevezett inverziós helyzet kialakulása. Melynek lényege, hogy a magasban melegebb levegő van, miközben a talaj közelében nagyon erős a lehűlés, olyan mintha ilyenkor a Kárpát- medencét egy fedő borítaná. Ha emellett még a légmozgás is alacsony, akkor bizony nagy eséllyel romlik a levegő minősége, és a más területekről érkező szmog is megrekedhet és felhalmozódhat.
A környezettudatosság nagyon jó gyakorlati példája egyébként a Kecskeméten a közelmúltban kialakított hibrid üzemű gépjárműpark létrehozása, amely 25 darabos flottájával egyedülálló Európában.
Fotó:
pixabay.com
Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód
A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.