Siker: a hegy és az arra felvezető út
- Dátum: 2014.01.12., 19:01
- motiváció, siker, sportpszichológia, teljesítmény
Nem minden siker címlap sztori, vannak teljesen hétköznapi sikerek is, és több a hasonlóság közöttük, mint azt gondolnánk.
A siker alapvetően a tevékenység öröme, de megélésében fontos az elismerés is. Persze hogy mit tekintünk sikernek az nagyon változó lehet, hiszen függ a társadalomtól, neveltetésünktől, külső visszajelzésektől. Ha gyerekkorban a tanult tehetetlenséget (ha sokáig azt éljük meg, hogy nem tudunk változtatni a dolgokon, akkor az egy idő után tehetetlenségbe fordul át) tapasztaljuk, akkor a későbbiek során nehéz lesz megtanulni, hogy hogyan legyünk sikeresek. Ugyanez a probléma azoknál is, akik kudarckerülők, ők egészen másra összpontosítják energiáikat, így nem tudnak igazi sikereket megélni.
Az is nagyon igaz, hogy a sikerhez vezető út sokféle lehet. Valaki az állandó támogatásból, pozitív visszajelzésekből, megerősítésekből táplálkozva tud sikereket elérni, mások viszont traumákból, fájdalmakból nyernek akaraterőt teljesítményükhöz.
Az önbizalom fontos eleme a sikerességnek, viszont a legtöbb ember úgy érzi nem teljes és elégséges a magabiztossága. Ez azonban nem igazi önbizalomhiány, inkább egyfajta örök elégedetlenség, ami előre mutat és segíti a siker elérését. Sportpszichológiában például gyakran használják a hegy szimbólumot a teljesítményre. Minden sportolónak másmilyen ez a „hegye” (például van, aki úgy érzékeli, egy jéghegyet kell megmásznia, amin mindig visszacsúszik), amely befolyásolja azt is mennyire lesz képes sikereket elérni és megélni. Persze a szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy néha meg is kell állni, és hátratekinteni az eddigi útra, eredményekre, ez a fajta megerősítés is elengedhetetlen.
A sikerhez vezető út kritikus pontja az is, hogy a megmérettetéseket miként értékeljük. Fontos, hogy ezeket a stresszhelyzeteket képesek legyünk kihívásokká konvertálni, ami a szorongás helyett inkább pozitív energiákat szabadít fel bennünk. A pszichológiában ezzel kapcsolatban a teljesítmény optimális zónájáról beszélnek, egy olyan állapotról, amikor se nem szorong valaki, se nem unatkozik. Az unatkozás itt arra vonatkozik, hogy ha például egy sportteljesítmény túl evidens, előre regisztrált eredmény, akkor ez negatív hatással lehet a motivációra nézve.
Mivel a társadalom csak a látványos sikereket tűzi zászlóra, a hétköznapi sikerek gyakran süllyesztőbe kerülnek. A külső hatások gyakran megnehezíthetik, hogy a kisebb, hétköznapi sikereket is megéljük. Mindenféle, fajta siker esetén fontos a kisebb célok felállítása, a lépésről lépésre haladás. És meg kell tanulni kezelni, az egy- egy nagyobb siker után jelentkező ürességet is. Ilyenkor a meglévő sikeréhség mellett is nehéz újra tervezni, és újabb motivációs bázist kialakítani önmagunkban.
Fotó:
pixabay.com
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.
A kamaszkori szorongás árnyékában
A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.