Siker: a hegy és az arra felvezető út
- Dátum: 2014.01.12., 19:01
- motiváció, siker, sportpszichológia, teljesítmény
Nem minden siker címlap sztori, vannak teljesen hétköznapi sikerek is, és több a hasonlóság közöttük, mint azt gondolnánk.
A siker alapvetően a tevékenység öröme, de megélésében fontos az elismerés is. Persze hogy mit tekintünk sikernek az nagyon változó lehet, hiszen függ a társadalomtól, neveltetésünktől, külső visszajelzésektől. Ha gyerekkorban a tanult tehetetlenséget (ha sokáig azt éljük meg, hogy nem tudunk változtatni a dolgokon, akkor az egy idő után tehetetlenségbe fordul át) tapasztaljuk, akkor a későbbiek során nehéz lesz megtanulni, hogy hogyan legyünk sikeresek. Ugyanez a probléma azoknál is, akik kudarckerülők, ők egészen másra összpontosítják energiáikat, így nem tudnak igazi sikereket megélni.
Az is nagyon igaz, hogy a sikerhez vezető út sokféle lehet. Valaki az állandó támogatásból, pozitív visszajelzésekből, megerősítésekből táplálkozva tud sikereket elérni, mások viszont traumákból, fájdalmakból nyernek akaraterőt teljesítményükhöz.
Az önbizalom fontos eleme a sikerességnek, viszont a legtöbb ember úgy érzi nem teljes és elégséges a magabiztossága. Ez azonban nem igazi önbizalomhiány, inkább egyfajta örök elégedetlenség, ami előre mutat és segíti a siker elérését. Sportpszichológiában például gyakran használják a hegy szimbólumot a teljesítményre. Minden sportolónak másmilyen ez a „hegye” (például van, aki úgy érzékeli, egy jéghegyet kell megmásznia, amin mindig visszacsúszik), amely befolyásolja azt is mennyire lesz képes sikereket elérni és megélni. Persze a szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy néha meg is kell állni, és hátratekinteni az eddigi útra, eredményekre, ez a fajta megerősítés is elengedhetetlen.
A sikerhez vezető út kritikus pontja az is, hogy a megmérettetéseket miként értékeljük. Fontos, hogy ezeket a stresszhelyzeteket képesek legyünk kihívásokká konvertálni, ami a szorongás helyett inkább pozitív energiákat szabadít fel bennünk. A pszichológiában ezzel kapcsolatban a teljesítmény optimális zónájáról beszélnek, egy olyan állapotról, amikor se nem szorong valaki, se nem unatkozik. Az unatkozás itt arra vonatkozik, hogy ha például egy sportteljesítmény túl evidens, előre regisztrált eredmény, akkor ez negatív hatással lehet a motivációra nézve.
Mivel a társadalom csak a látványos sikereket tűzi zászlóra, a hétköznapi sikerek gyakran süllyesztőbe kerülnek. A külső hatások gyakran megnehezíthetik, hogy a kisebb, hétköznapi sikereket is megéljük. Mindenféle, fajta siker esetén fontos a kisebb célok felállítása, a lépésről lépésre haladás. És meg kell tanulni kezelni, az egy- egy nagyobb siker után jelentkező ürességet is. Ilyenkor a meglévő sikeréhség mellett is nehéz újra tervezni, és újabb motivációs bázist kialakítani önmagunkban.
Fotó:
pixabay.com
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.