Tényleg jobb a fagyasztott, mint a friss?
- Dátum: 2014.01.20., 14:29
- boltok, Fagyasztott, friss, zöldség
Ez a kérdés már hosszú ideje megosztja a zöldségfogyasztókat. Van alapja, persze minden attól függ, mit értünk friss alatt, és milyen fagyasztási eljáráson esik át az adott termék.

Több, egymástól független kutatás szerint a fagyasztott zöldségek több hasznos tápanyagot (antioxidánst, vitamint) tartalmaznak, mint a boltok nem hűtött polcain árultak. Az eredmények elsőre furcsának tűnnek, de már kevésbé kérdőjelezzük meg, ha megtudjuk, hogy a „friss” termékek sok esetben csak nevükben azok. A legtöbbször heteken át tároltak és különböző, külsejüket, kívánatosságukat fokozó anyagokkal kezeltek. Utóbbi egyébként sokszor fel is van tűntetve csomagolásukon, ártáblájukon.
Fagyasztott társaik ezzel szemben valóban frissen kerülnek a csomagolásba, már persze ha a legszigorúbb minőségi eljáráson mennek át.
A zöldségek betakarításuktól számítva két hét alatt sokat tudnak veszíteni tápanyagtartalmukból, a zöldbab például csaknem ötven százalékot, de a brokkoli is 25-öt. Minél rövidebb idő alatt kerül a polcokra az árú, - és ne legyünk igazságtalanok az eladókkal, bizonyára ilyen, néhány napos termékük is akad –, annál értékesebb élelmiszerről van szó.
A frissen szedett, ellenőrzött, jó minőségű zöldségnél nincs jobb, azonban ha a fagyasztás közvetlenül a betakarítás után történik, lényegéből voltaképpen nem veszít a termék.
A fagyasztás egy külön tudomány, házilag is végezhetjük, de megéri utánajárni, megkérdezni, hogy mit, hogyan, milyen módon érdemes a mélyhűtőbe tenni. Ugyanis nem mindegy, hogy az adott zöldség, vagy gyümölcs egészben, felaprózva, magozva, esetleg előpárolva került a fagyasztóba.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?