Ha nem megy a tanulás
- Dátum: 2014.01.22., 19:58
- koncentráció javítása, lecitin, lecitin és memória, miben van lecitin, mire jó a lecitin
Közeledünk az őszi félév végéhez, az egyetemisták, főiskolások most hajráznak, de a középiskolákban és az általános iskolákban is eljött a félévi záró dolgozatok ideje. Akad, akinek könnyen megy a felkészülés, de mások már erejük végéhez közelednek. Nekik nyújthat segítséget a lecitin.

A lecitint az agy, a memória, a koncentráló képesség természetes serkentőjének tartják és nem hiába. Valóban az idegrendszer, az idegek legfőbb tápláléka, csökkenti a szellemi, fizikai kimerültség hatásait, a fáradtságot, ugyanakkor javítja a memóriát, a koncentrációt, a teljesítő képességet.
A lecitin az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen anyag, zsírszerű elem, amely valamennyi sejtünkben fontos szerepet tölt be. Nemcsak a sejtfalak fontos építőeleme, hanem maga a sejt működéséhez is elengedhetetlen. Ezen kívül számos más, fontos funkcióban feladatot tölt be. Például tisztítja az érfalakat, segítséget nyújt a vérkeringés egészséges fenntartásához, erősíti a szívizomzatot, sőt kiemelten befolyásolja a máj, a csontvelő, valamint az említett idegrendszer működését.
A vérrel szállítjuk a zsírt és a koleszterint, ami szintén függ a lecitintől, de a zsír lerakodását is megakadályozza, illetve a felszívódást, feldolgozást megkönnyíti. Tudni érdemes még, hogy védi a gyomor nyálkahártyáját, segíti az A és B1 vitamin felszívódását.
Lecitinhez a természetes táplálékainkból is hozzájuthatunk, sok ilyet tartalmaz a tojás, vagy a szója is. Lecitinben gazdag a káposzta és a karfiol, a repce, a len, a napraforgó, vagy a sörélesztő is. Érdemes sok hüvelyest fogyasztani, ha szeretnénk egy kicsivel jobb memóriát, a lencse, a bab, vagy a zöldborsó segíthet ebben. A szakemberek a teljes kiőrlésű gabonákat, a búzacsírát, a diót, a kukoricát és a májat ajánlják még.
Fotó:
pixabay.com
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?