Menü

Aktív évkezdet

Ugyan a karácsonyi időszakban kiemelt figyelmet kapnak azok a szervezetek, amelyek rászorulóknak gyűjtenek tartós élelmiszert, azonban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az új évben sem pihen: az elmúlt három hétben 44,5 tonna élelmet osztott szét.

Szerencsére az adományozókat most is megtalálja az Élelmiszerbank, hiszen fantasztikus, hogy már januárban is közel 45 tonna élelmet sikerült kiosztani a segítségre váró családok között.

Az Élelmiszerbank lendületesen kezdte a 2014-es esztendőt, s ezt igazolják az adatok is. Eddig 30 tonna közeli lejáratú tejterméket, 2,4 tonna pékterméket és desszertet, közel 8 tonna csokoládét, 1,5 tonna friss zöldséget és gyümölcsöt, valamint 2,5 tonna húst gyűjtött be és osztott ki. Ez összesen 85 millió forintnyi adományt jelent.

Az Élelmiszerbank tájékoztatása szerint eddig 61 partnerszervezet áltt rendelkezésére, hogy az élelmiszert eljuttassák a rászorulóknak.
Az Élelmiszerbank egyébként már a kezdetektől a zászlajára tűzte, hogy minél több élelmiszer felesleget igyekszik megmenteni és azt eljuttatja a segítségre váró családoknak. Persze a pénzadománynak is örülnek, s azt mondják, 1000 forint felajánlásból 30 ezer forintnyi élelmiszert képes megmenteni.

Sőt, az Európai Unió által finanszírozott EU Élelmiszer Segélyprogramban is részt vesz, amelynek célja, “a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekból származó élelmiszerekkel történő ellátása”.

Ez azt jelenti, hogy az Unió bizonyos készletek egy részét karitatív célokra fordítja: vagyis a felajánlott alapanyagokat, gabonát, cukrot, sovány tejport, az élelmiszeripari vállalatok feldolgozzák. A legyártott áruk szétosztását pedig a karitatív szervezetek végzik.

Az Élelmiszerbank a program európai szintű konzultációján is részt vesz, de az előkészítésből és lebonyolításból is részt vállal. Tavaly 735 településen 496 ezer embernek jutott a segélyekből.

Fotó:
pixabay.com

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.