Menü

Amikor az állkapocs a tét

  • Dátum: 2014.02.04., 13:45

Szájüregi rosszindulatú daganatot hazánkban évente mintegy 1500 embernél diagnosztizálnak. Sajnos azonban nemcsak maga a tumor, de az akár sikeres daganat terápia is tartogat veszélyeket – a sugárkezelés hatására ugyanis fontos szövetek halnak el, így a páciens akár az állkapcsát is elveszítheti.

„A szájüregi ráknak sajnos elég rossz a gyógyulási aránya – a betegek maximum 25%-a tekinthető gyógyultnak. Természetesen a felépülés sok mindentől függ – mennyire sikerült jól az operáció, vannak-e áttétek, hogy reagál a sugárterápiára a rákos szövet” – mondja dr Csáki Gábor, a HM Egészségügyi Központ (Honvédkórház) arc, állcsont és szájsebész szakorvosa.

A gyógyítás során elsőszámú cél a daganatos sejtek megszüntetése – műtéti, kemo- vagy sugárterápiás módszerrel. A daganatos sejtekkel együtt azonban sajnos a szervezet gyorsabban osztódó sejtjei (pl. ivarmirigyekben, a csontvelőben, a bél hámrétegében) is érzékenyen reagálnak a sugárterápiára. A kezelés mellékhatásaként súlyosabb esetben szöveti fekély, vérzés, elhalás is felléphetnek.

Ezen kívül a szervezet természetes ellenállóképessége is jelentősen lecsökken, így már egy fogászati beavatkozás is jelentős kockázattal jár – a szájüregi rákban szenvedő pácienseket nagyon elővigyázatosan kell kezelni. Hiszen ha nem megfelelően húznak ki például egy fogat, a baktériumok könnyen megtelepedhetnek a sebben, eljutnak a csontig, ami akár el is halhat.

„Fél évvel ezelőtt került hozzám egy olyan beteg, akinek sajnos szakszerűtlenül húzták ki a fogát. Ennek következményeként veszélybe került az állkapcsa, és nagyon nagy esély volt rá, hogy elhal a csont rövid időn belül. Az állkapocs pedig alapvető fontosságú – nélküle ugyanis nincs a nyelvnek támasztéka, se nyelni, se beszélni, se lélegezni nem tud normálisan a beteg” – mondja Dr. Csáki Gábor. „Külföldi tapasztalatok alapján a beteget hiperbár oxigénterápiára küldtem, hogy megmentsük az állkapcsát. Azóta rengeteget javult az állapota az oxigénterápiának köszönhetően. Persze az is fontos, hogy a beteg továbbra is odafigyeljen a szájhigiéniára.”

A sugárkezelés mellékhatásként jelentkező szöveti roncsolódás gyorsabb és teljesebb regenerációjához ajánlott a hiperbár oxigénterápia alkalmazása.

A csontszövet tipikusan a rosszul oxigenizált szövet típusok közé tartozik, ezért lassan gyógyul. A hiperbár oxigénterápiával eljuttatott oxigén fokozza az egészséges csontsejtek osztódását, csökkenti az ödémát és a gyulladást és segíti a hajszálerek újraképződését.

„A hiperbár oxigénterápia rengeteg sugárkezelésen átesett, szájfekéllyel küzdő, vagy keringési zavar okozta gyulladásban, például csontvelőgyulladásban szenvedő betegen tudna segíteni, hiszen a probléma eredetét szüntetné meg: az elégtelen vérkeringést” – mondja Dr. Csáki Gábor.

A hiperbár oxigénterápiáról

A hiperbár oxigénterápia során a páciensek egy speciális kialakítású nyomásálló kamrában (ún. keszon kamrában) a normál légköri nyomásnál 2,5-szer nagyobb nyomáson 100%-os oxigént lélegeznek be. A koncentráltan belélegzett oxigén a szokványos körülményeknél 15-20-szoros koncentrációban éri el a sejteket, szöveteket. A megnövekedett oxigénmennyiség hatására olyan élettani folyamatok indulnak be a szervezetben, amelyek a sérült, nehezen gyógyuló területek gyorsabb regenerációját idézik elő.

A terápia eredményesen alkalmazható lábszárfekély, nehezen gyógyuló sebek, csont- és ízületi sérülések esetében, plasztikai vagy helyreállító beavatkozások után, fertőzések (húsfaló baktérium, Lyme-kór), gyulladások (pl.: csontgyulladás), fülzúgás, migrén kezelésére, valamint agyvérzés miatt kieső funkciók bizonyos mértékű helyreállítására is.

Magyarországon egyedüliként a Baromedical Zrt. működtet Hiperbár Centrumot, amelynek a budapesti Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet ad helyet. A Hiperbár Centrum 2005 szeptemberében kezdte meg működését.

További információk: www.baromedical.hu 

Forrás, fotó:
Well PR 

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.