Menü

Amikor az állkapocs a tét

  • Dátum: 2014.02.04., 13:45

Szájüregi rosszindulatú daganatot hazánkban évente mintegy 1500 embernél diagnosztizálnak. Sajnos azonban nemcsak maga a tumor, de az akár sikeres daganat terápia is tartogat veszélyeket – a sugárkezelés hatására ugyanis fontos szövetek halnak el, így a páciens akár az állkapcsát is elveszítheti.

„A szájüregi ráknak sajnos elég rossz a gyógyulási aránya – a betegek maximum 25%-a tekinthető gyógyultnak. Természetesen a felépülés sok mindentől függ – mennyire sikerült jól az operáció, vannak-e áttétek, hogy reagál a sugárterápiára a rákos szövet” – mondja dr Csáki Gábor, a HM Egészségügyi Központ (Honvédkórház) arc, állcsont és szájsebész szakorvosa.

A gyógyítás során elsőszámú cél a daganatos sejtek megszüntetése – műtéti, kemo- vagy sugárterápiás módszerrel. A daganatos sejtekkel együtt azonban sajnos a szervezet gyorsabban osztódó sejtjei (pl. ivarmirigyekben, a csontvelőben, a bél hámrétegében) is érzékenyen reagálnak a sugárterápiára. A kezelés mellékhatásaként súlyosabb esetben szöveti fekély, vérzés, elhalás is felléphetnek.

Ezen kívül a szervezet természetes ellenállóképessége is jelentősen lecsökken, így már egy fogászati beavatkozás is jelentős kockázattal jár – a szájüregi rákban szenvedő pácienseket nagyon elővigyázatosan kell kezelni. Hiszen ha nem megfelelően húznak ki például egy fogat, a baktériumok könnyen megtelepedhetnek a sebben, eljutnak a csontig, ami akár el is halhat.

„Fél évvel ezelőtt került hozzám egy olyan beteg, akinek sajnos szakszerűtlenül húzták ki a fogát. Ennek következményeként veszélybe került az állkapcsa, és nagyon nagy esély volt rá, hogy elhal a csont rövid időn belül. Az állkapocs pedig alapvető fontosságú – nélküle ugyanis nincs a nyelvnek támasztéka, se nyelni, se beszélni, se lélegezni nem tud normálisan a beteg” – mondja Dr. Csáki Gábor. „Külföldi tapasztalatok alapján a beteget hiperbár oxigénterápiára küldtem, hogy megmentsük az állkapcsát. Azóta rengeteget javult az állapota az oxigénterápiának köszönhetően. Persze az is fontos, hogy a beteg továbbra is odafigyeljen a szájhigiéniára.”

A sugárkezelés mellékhatásként jelentkező szöveti roncsolódás gyorsabb és teljesebb regenerációjához ajánlott a hiperbár oxigénterápia alkalmazása.

A csontszövet tipikusan a rosszul oxigenizált szövet típusok közé tartozik, ezért lassan gyógyul. A hiperbár oxigénterápiával eljuttatott oxigén fokozza az egészséges csontsejtek osztódását, csökkenti az ödémát és a gyulladást és segíti a hajszálerek újraképződését.

„A hiperbár oxigénterápia rengeteg sugárkezelésen átesett, szájfekéllyel küzdő, vagy keringési zavar okozta gyulladásban, például csontvelőgyulladásban szenvedő betegen tudna segíteni, hiszen a probléma eredetét szüntetné meg: az elégtelen vérkeringést” – mondja Dr. Csáki Gábor.

A hiperbár oxigénterápiáról

A hiperbár oxigénterápia során a páciensek egy speciális kialakítású nyomásálló kamrában (ún. keszon kamrában) a normál légköri nyomásnál 2,5-szer nagyobb nyomáson 100%-os oxigént lélegeznek be. A koncentráltan belélegzett oxigén a szokványos körülményeknél 15-20-szoros koncentrációban éri el a sejteket, szöveteket. A megnövekedett oxigénmennyiség hatására olyan élettani folyamatok indulnak be a szervezetben, amelyek a sérült, nehezen gyógyuló területek gyorsabb regenerációját idézik elő.

A terápia eredményesen alkalmazható lábszárfekély, nehezen gyógyuló sebek, csont- és ízületi sérülések esetében, plasztikai vagy helyreállító beavatkozások után, fertőzések (húsfaló baktérium, Lyme-kór), gyulladások (pl.: csontgyulladás), fülzúgás, migrén kezelésére, valamint agyvérzés miatt kieső funkciók bizonyos mértékű helyreállítására is.

Magyarországon egyedüliként a Baromedical Zrt. működtet Hiperbár Centrumot, amelynek a budapesti Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet ad helyet. A Hiperbár Centrum 2005 szeptemberében kezdte meg működését.

További információk: www.baromedical.hu 

Forrás, fotó:
Well PR 

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.