Menü

Tsundoku – az olvasatlan könyvek művészete

Tsundoku – amikor a könyvek gyorsabban gyűlnek, mint ahogy olvasnánk őket? Igen valami ilyesmiről olvastam a neten a minap.

Van egy jelenség, amit a legtöbb könyvszerető ember jól ismer: a polcainkon sorakoznak a frissen vásárolt kötetek, amelyekhez még hozzá sem nyúltunk, miközben újra és újra kísértésbe esünk, és veszünk még egyet. Ezt a különös, de sokak számára kedves szokást a japán nyelv egyetlen szóban foglalja össze: tsundoku.

Mit jelent a tsundoku?
A kifejezés a 19. századi Japánból származik, és két szó összetételéből áll: „tsunde” (felhalmozni, egymásra pakolni) és „oku” (hagyni, félretenni, ottmaradni).
A "doku" pedig az olvasásra utal. Így együtt: olvasatlan könyvek felhalmozása.

Miért vásárolunk több könyvet, mint amennyit el tudunk olvasni?

A remény és vágyakozás miatt? Elképzelhető. Minden új könyv ígéret egy lehetséges világra, tudásra vagy élményre.
Az olvasás illúziója miatt? Meglehet! Már a birtoklás érzése is örömöt ad, hiszen úgy érezzük, közelebb kerültünk a tudáshoz.
Időhiány miatt? Igen! – sokszor nagyobb a lelkesedés a vásárláskor, mint a valós lehetőség a leülésre és olvasásra.
Gyűjtőszenvedély? Akár. A könyv tárgyként is érték: szép, illata van, polcon jól mutat.

Kell emiatt bűntudatot éreznünk?

Sokan tekintik a tsundokut „bűnös szokásnak”, de valójában van benne szépség. A könyvek polcon várakozó sokasága emlékeztet arra, hogy a tudás végtelen, mi pedig mindig úton vagyunk felé. Umberto Eco például híres volt hatalmas, részben olvasatlan könyvtáráról – szerinte ezek a kötetek nem a hiány, hanem a lehetőségek jelei.

Hogyan kezelhetjük a tsundoku jelenséget?
Készítsünk olvasási listát – ez segít a rendszerezésben.
„Egy be – egy ki” szabály – azaz csak akkor jöhet új könyv, ha egy régit befejeztünk.
Könyvtár használata is megoldás, így az olvasás öröme megmarad, de a polc nem telik túl gyorsan.
S végül az elfogadás – a tsundoku lehet egyszerűen az olvasás szeretetének sajátos formája.

A tsundoku tehát nem feltétlenül probléma, hanem inkább a könyvekhez fűződő szenvedély kifejeződése. Egy polcnyi olvasatlan kötet nem kudarc, hanem ígéret arra, hogy mindig lesz mit felfedezni

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Művészetterápia, a felszabadító alkotás

Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.

Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola

Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.

Nem csak salátára jó – ennyi mindenre használhatjuk az ecetet a háztartásban

Az ecet szinte minden konyhában megtalálható, mégis sokan leginkább csak savanyúságokhoz vagy salátákhoz használják. Pedig ez az egyszerű, olcsó alapanyag a háztartás több területén is hasznos lehet. Takarításnál, vízkőoldásnál, szagtalanításnál és akár a mosás során is bevethetjük. Nem kell hozzá különleges recept vagy drága tisztítószer – sok esetben elég egy üveg ecet és egy kis türelem.