Ezt próbáld ki! - röplabda
A röplabda közkedvelt sport, olyan mozgásforma, amely fejleszti a koordinációt, gyors gondolkodást, mozgást és rugalmasságot igényel.
A röplabda elsajátítása egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Főleg, ha valaki úgy próbálkozik, hogy az alapvető mozdulatokkal nincs tisztában. Amennyiben viszont az említett mozdulatokat egy szakember segítségével megtanuljuk és begyakoroljuk, már élvezhetjük is a játékot.
A sport elődje a 19. század utolsó éveiben alakult ki az Egyesült Államokban. Érdekesség, hogy eleinte nem korlátozták a résztvevő csapatok létszámát, azaz a háló két oldalán bármennyi játékos szemben állhatott egymással. Ráadásul a pályán lévők akárhányszor labdába érhettek, mielőtt átjuttatták a játékszert az ellenfél oldalára. A röplabda modern változatára és annak hivatalos versenyeire még csaknem fél évszázadot kellett várni. Az olimpiai programba 1964-ben került be a sportág és azóta is része a világ legnagyobb sporteseményének. A teremröplabdához a strandos változat a 90-es években csatlakozott az ötkarikás programban.
A modern változatban egy csapat háromszor érhet labdába, mielőtt az elhagyja a térfelet. Pontot akkor lehet szerezni, ha a játékszer lepattan (a másiknál természetesen), elhagyja a játékteret, vagy a hálóban köt ki, illetve akkor is, ha valamelyik együttes hibázik. Persze a részletes szabályok ennél jóval kidolgozottabbak és bonyolultabbak.
A röplabda nagyon látványos tud lenni. A profi mérkőzések gyorsak, dinamikusak, sokszor kiegyenlítettek és izgalmasak. A játék az amerikai kontinensről indulva másutt is elterjedt és igen népszerű lett. Kiemelten sokan űzik Oroszországban, Olaszországban, Kínában, Szerbiában és Brazíliában.
Fizikailag és technikai szempontból is nagyon fejlesztő sport, hátránya, hogy a versenyszerűen űzők közé csak egy bizonyos testmagasság fölött lehet bekerülni. Ugyanakkor ez utóbbi nem számít, ha szabadidős elfoglaltságként űzzük a röpit.
Fotó:
pixabay.com
Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?
A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.
Hóban futni: az edzés, ami erősít testet és elmét
Ahogy beköszönt a téli időszak, sok futó inkább elhalasztja az edzést, amikor leesik a hó, és a megszokott útvonal csúszós vagy latyakos lesz. Pedig a hóban futás nemcsak biztonságos módja az állóképesség fejlesztésének, hanem számos előnnyel jár az izmok, az idegrendszer és a mentális állóképesség számára is.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.