Praktikák depresszió ellen
- Dátum: 2014.02.16., 16:46
- depresszió, ellenszer, orbáncfű, téli depresszió
Már-már kezdjük érezni, hogy a tavasz eljövetele nem is olyan reménytelen, de a még hátralévő hidegebb, szürkébb napokra is van megoldás.
Az emberek többsége még a téli álom kábulatában bolyong, a télre jellemző szürkés árnyalatú hangulatba azért csepegtethetünk némi élénkséget.
Ilyenkor is tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy aktívak maradjunk, tervezzünk programokat, és a társasági életet se az időtől tegyük függővé. A magány és a depresszió ugyanis nemcsak hangulatunkra, hanem egészségünkre is kedvezőtlen hatást gyakorol.

Ne álljunk be azoknak a sorába, akik a téli napok, vagy az esetlegesen rosszabb idő miatt állandóan panaszkodnak. Minden évszak mást jelképez, és más dolgok felé fordítja figyelmünket. Ilyenkor talán több idő jut az olvasásra, a befelé fordulásra (de nem a depresszióra), ráadásul számos apró praktikával tehetjük hangulatosabbá a borongósabb, téli napokat.
Lehangoltság ellen bevethetjük a gyógynövények és az illóolajok természetes hatását, az orbáncfű például remek immunerősítő, a citromfű pedig a feszültségoldásban lehet segítségünkre. Az illóolajok jótékony hatását elérhetjük párologtatással, vagy csepegtessünk belőlük az esti fürdővízhez (például: használhatunk citrom-, narancs-, levendula, vagy bergamottolajat).
Hangulatingadozásokat a táplálkozásunkkal is befolyásolhatjuk. Olyan omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszert érdemes fogyasztani, mint például: lenmag, dió, tengeri halak, melyek természetes hangulatjavítók. De szintén pozitív hatással lehet hangulatunkra: a datolya, a pulykahús és a zsírszegény tejtermékek is.
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.