Praktikák depresszió ellen
- Dátum: 2014.02.16., 16:46
- depresszió, ellenszer, orbáncfű, téli depresszió
Már-már kezdjük érezni, hogy a tavasz eljövetele nem is olyan reménytelen, de a még hátralévő hidegebb, szürkébb napokra is van megoldás.
Az emberek többsége még a téli álom kábulatában bolyong, a télre jellemző szürkés árnyalatú hangulatba azért csepegtethetünk némi élénkséget.
Ilyenkor is tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy aktívak maradjunk, tervezzünk programokat, és a társasági életet se az időtől tegyük függővé. A magány és a depresszió ugyanis nemcsak hangulatunkra, hanem egészségünkre is kedvezőtlen hatást gyakorol.
Ne álljunk be azoknak a sorába, akik a téli napok, vagy az esetlegesen rosszabb idő miatt állandóan panaszkodnak. Minden évszak mást jelképez, és más dolgok felé fordítja figyelmünket. Ilyenkor talán több idő jut az olvasásra, a befelé fordulásra (de nem a depresszióra), ráadásul számos apró praktikával tehetjük hangulatosabbá a borongósabb, téli napokat.
Lehangoltság ellen bevethetjük a gyógynövények és az illóolajok természetes hatását, az orbáncfű például remek immunerősítő, a citromfű pedig a feszültségoldásban lehet segítségünkre. Az illóolajok jótékony hatását elérhetjük párologtatással, vagy csepegtessünk belőlük az esti fürdővízhez (például: használhatunk citrom-, narancs-, levendula, vagy bergamottolajat).
Hangulatingadozásokat a táplálkozásunkkal is befolyásolhatjuk. Olyan omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszert érdemes fogyasztani, mint például: lenmag, dió, tengeri halak, melyek természetes hangulatjavítók. De szintén pozitív hatással lehet hangulatunkra: a datolya, a pulykahús és a zsírszegény tejtermékek is.
Fotó:
pixabay.com
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.