Menü

A pályaválasztást reformálná meg a Lányok Napja

A lányok többsége még mindig a „tipikus női” pályák felé sodródik, melynek hátterében erőteljes társadalmi nyomás (szocializáció) érvényesül. Ideje elhatárolódni attól az elavult a gondolattól, mely szerint „a nők a humán jellegű munkára” születnek, és karrierjük fő területe a család.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mai világban a pályaválasztásban kizárólag egyéni motivációk, választások hatnak. Pedig nagyvonalakban a karrierválasztásban még mindig érvényesül egy hagyományos szemlélet. Ez a nők felé alapvetően két dolgot sugall. Egyrészről leszűkíti a választási lehetőségeket nőiesnek minősített szakmák körére, másrészről a gyermekvállalás, családi szerep egyoldalú felelősévé teszi a lányokat. Ezzel szemben a fiúkat a társadalom abban erősíti meg végig, hogy ők bármilyen szakmát választhatnak, az apa szerep pedig csak plusz egy területe életüknek.

Ráadásul a szocializáció során a lányokat általában családi szerepükkel kapcsolatos képességeikben erősítik meg leginkább, míg a fiúk többféle kompetenciaterületről kapnak visszajelzést, ami stabilabb és átfogóbb önbizalom kialakulását segíti elő.

A Lányok Napja nevű nemzetközi akció ezeknek a jelenségeknek a következményeire hívja fel a figyelmet, és kísérletet tesz a karrierválasztás trendjének formálására.

Az akció fő célja a lányok érdeklődésének felkeltése a mérnöki, informatikai és egyéb jövő-orientált szakmák iránt. A tudatosítás, figyelemfelhívás alapvetően három irányú: lányok pályaválasztása, munkáltatók, szülők (közvélemény) felé.

Nem nehéz belátni, hogy gazdasági és társadalmi érdekek szempontjából is van jelentősége a témának. A kutatói és mérnöki utánpótlás például meglehetősen korlátozott (pedig a piaci igény nagy lenne rá), ezzel szemben a nők számaránya természettudományos, műszaki és informatikai területeken még mindig nagyon alacsony.

A Lányok Napja akció keretében olyan nyílt napok megrendezésére kerül sor, melyek alkalmával a vállalatok 9.-10.-11. osztályos lányokat fogadnak. A cél hogy a hagyományos pályaválasztási orientációval szemben, a lányokat is megerősítsék más jellegű (például természettudományos) kompetenciáikban, és általában véve saját képességeik terén. 

Fotó:
pixabay.com

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.