Példamutató test- és énkép
- Dátum: 2014.02.24., 13:16
- egészséges életmód, étkezési szokás, gyerekek énképe, szülői minta, táplálkozás, testkép
Nemcsak a médiából érkező nyomás van hatással a gyerekek énképére, testképére. A szülői minta nagymértékben meghatározza a gyerekek táplálkozással illetve testképpel kapcsolatos nézeteit.
Természetesen (mint minden másban) a szülői modell meghatározó szereppel bír abban, hogy a gyerek milyen táplálkozási szokásokat vesz fel. De a hangsúly nem azon lesz, amit prédikálunk gyermekeink felé például az egészséges táplálkozással kapcsolatban, hanem azon, hogy mi magunk hogyan étkezünk, mozgunk, és milyen jelzőkkel illetjük például testünket.
És persze nemcsak az elhízás rossz minta, hanem például az életvitelszerű fogyókúrázás is. Egy angol vizsgálat megállapította ugyanis, hogy a rendszeresen fogyókúrázó anyák lányai között gyakrabban fordulnak elő különböző táplálkozási zavarok.
A gyerekek akaratlanul is átveszik a szülők táplálkozási szokásait és a testképhez való hozzáállásukat is. Éppen ezért nemcsak a gyerekre vonatkozó megállapításainkat kell tudatosabban megválogatni, hanem az önmagunkkal kapcsolatos kritikáinkat is óvatosabban kell kezelnünk. Ha szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy gyermekünknek pozitív énképe, testképe legyen, akkor önmagunkra vonatkoztatva is kell dicsérő szavakat használnunk, és ne hangoztassuk túlzottan a kevésbé szerencsés genetikai örökségeket. Nem jó példa az sem, ha étkezésünket bűntudat kíséri, vagy ha testünk hibáit gyakran kiemeljük.
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.